Koronavírus: beszéddel is terjeszthetjük
A normál hangerőn történő beszéd is elég ahhoz, hogy egy koronavírusos beteg továbbadja a fertőzést - állapították meg legfrissebb tanulmányukban a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói.
A köhögés és tüsszentés során a levegőbe kerülő nagyobb nyálcseppek csak rövid ideig lebegnek a levegőben, aztán a gravitáció hatására letelepednek a felületekre. A légzés és a beszéd közben távozó cseppek azonban olyan aprók, hogy sokáig tudnak keringeni a levegőben, ilyen formában tehát sokkal nagyobb eséllyel fertőzhet meg másokat egy koronavírusos személy - derült ki a napokban publikált tanulmányból.
Fotó: Getty Images
A beszéd veszélyesebb, mint a köhögés
Speciális fehérjéket állítottak elő Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A szakemberek szerint ezek a fehérjék képesek leállítani a koronavírus által előidézett citokinvihart, vagyis azimmunrendszertúlzott reagálását. Olvassa el a részleteket!
Az elmúlt napokban nagy port kavart a feltételezés, miszerint egyes speciális esetekben, például intubálás közben is továbbadhatja a fertőzést egy koronavírusos beteg, ilyenkor ugyanis szinte permet formájában távozik a fertőző nyál a páciens szájából, így pedig a vírus hosszú ideig életképesek maradhat a levegőben. Ezt az elméletet vizsgálták tovább a NIH szakemberei, és egy még aggasztóbb megállapítást tettek: ugyanez történik akkor is, amikor a beteg beszél - még kiabálnia sem kell hozzá.
Az ilyen módon levegőbe került nyálcseppek apró méretük miatt elég könnyűek ahhoz, hogy hosszú ideig lebegjenek, és a légmozgás segítségével így akár nagyobb távolságot is meg tudnak tenni. A beszéd és légzés közben kibocsátott koronavírus-részecskék tehát még jelentős távolságból, valamint a rosszul szellőztetett zárt terekben is nagy veszélyt jelenthetnek - fejtette ki a kutatás eredményeivel kapcsolatban Matthew Meselson, a Harvard biológusa.
Könnyebben okoz súlyos betegséget
A köhögéssel és tüsszentéssel levegőbe jutó részecskék leginkább felületek közvetítésével fertőznek. Tehát akkor, amikor egy ember megérinti a szennyezett tárgyat - például korlátot vagy kilincset -, majd kezével óvatlanul beviszi a kórokozót a szemébe, orrába vagy szájába. Ilyenkor a koronavírus a felső légutakba jut.
Ezzel szemben a beszéddel és légzéssel kibocsátott részecskéket közvetlenül beszívhatjuk a levegővel együtt. Így a koronavírus egyből lejut a tüdőbe, ezzel pedig nagyobb eséllyel okoz súlyosabb kimenetelű betegséget. Ez alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy más emberek közelében mindenképpen érdemes maszkot viselni, a zárt terekben pedig kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő szellőztetésre.
Sírva hagyta el a kórházat a brit ápolónő, miután felgyógyult a koronavírusból - a részleteket olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkében!
