Mint azt korábban megírtuk , az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021 októberében hivatalos definíciót alkotott a hosszú COVID-ra. A meghatározás így egy olyan tünetegyüttest ír le, amely egy korábbi koronavírus-fertőzés lezajlását követően alakul ki, legalább két hónapon keresztül fennáll, és amely semmilyen más diagnózissal nem magyarázható. Mint azt a Sky News írja , a brit Nemzeti Statisztikai Iroda (ONS) a tavalyi év novembere és decembere között több mint 350 ezer válaszadó bevonásával készített egy reprezentatív felmérést. Az eredmények alapján az ONS úgy becsüli, a mintegy 67 milliós népességű szigetországban összesen 1,3 millió ember él hosszú COVID-dal, ami a lakosság nagyjából 2 százalékát teszi ki.
Saját bevallásuk szerint a fertőzés után hátramaradó tünetek az érintettek 64 százalékának hétköznapi életére is kihatással vannak, illetve egyötödük kifejezetten úgy érzi, a panaszok nagyban korlátozzák őket mindennapos tevékenységeik ellátásában. Emellett a válaszadók 40 százaléka úgy számolt be hosszú COVID-ról, hogy az adatfelvétel idején már legalább egy éve kigyógyult a fertőzés okozta akut megbetegedésből. Ami az egyes tüneteket illeti, a legtöbben (51 százalék) tartós kimerültségre, fáradtságra panaszkodtak, de arányaiban sokakat érint a szaglásvesztés (37), a nehézlégzés (36) és a koncentrációs zavarok (28) is.
A statisztikusok szerint a hosszú COVID előfordulása a többi csoporttal összehasonlítva magasabb:
- a 35 és 69 év közötti korosztályban;
- a nőknél;
- a hátrányosabb helyzetű területeken élők között;
- az egészségügyi, szociális gondozási, valamint az oktatási szférában dolgozók körében;
- illetve azoknál, akik egyébként is valamilyen mozgáskorlátozó fogyatékossággal élnek.
"A tény, hogy ezek a számok nem nőttek olyan mértékben, mint ahogy a delta variáns mellett mért esetszámok, amelyeket a tavalyi évben láthattunk, alátámasztja azt a feltevést, hogy a zömében sikeres vakcinációs program csökkenti a hosszú COVID kialakulásának kockázatát, ahogy csökkenti az akut betegség miatti kórházi kezelés szükségessége és az elhalálozás veszélyét is. Vagy az is lehetséges, hogy azok állapota, akiknél hátramaradnak ezek a hosszú távú panaszok, fokozatosan javul, míg végül teljesen rendeződik, még ha ez akár 12 hónapot meghaladó ideig is tart" - fogalmazott a felmérés kapcsán dr. David Strain, az Exeteri Egyetem kutatója. "Valószínűleg a két lehetőség kombinációjában rejlik az igazság, ami összességében mindkét esetben jó hír" - tette hozzá.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint lehetséges, hogy még idén véget érjen a koronavírus-pandémia . Ehhez azonban közös erőfeszítéseket sürget.
