Koronavírus: súlyosan érintette itthon a fiatalokat

Az ország különböző régióit eltérő mértékben sújtotta a koronavírus-járvány - hangsúlyozták a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) munkatársai, akik a járvány hatásait taglaló Fehér Könyv összeállításán is dolgoztak. A Népszava cikke szerint a dokumentumból kiderült: az egymillió főre jutó többlethalálozás a legtöbb megyében 4000-4500 fő körüli volt a járvány kezdete és idén év eleje között, ugyanakkor Pest és Fejér megyében 2200-2500 fő között alakult az elhunytak száma a járvány előtti adatokkal összevetve, miközben Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az ország legkevésbé fejlett térségeiben – meghaladta az 5500 főt.

A fiatalabb korosztályban rengeteg az áldozat

A járvány majdnem kétéves időszakának egészét vizsgálva Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre jutó koronavírus-halálozások száma az EU-n belül, azonban ahogy eltér a tesztelési gyakorlat, úgy az sem egységes, hogy pontosan mely haláleseteket sorolják a koronavírus okozta halálozásokhoz. A Fehér Könyv kiemelte, mennyivel rosszabbul állunk a fiatalabb korosztályok többlethalálozásában, mint az európai országok többsége. Négy korcsoport adatainak értékelése kimutatta, hogy nálunk nem a legidősebbek voltak a legnagyobb veszélynek kitéve, az ő többlethalálozási mutatóik megegyeznek az európai átlaggal, de a fiatalabbak közül sokkal többet veszítettünk el, mint korábban – a 39 év alattiak többlethalálozása az 5. legrosszabb az EU-n belül.

Ennél is durvább adatot idéznek a Fehér Könyv szerzői, amikor azt említik, hogy „számos országban 2-3 ezernél kisebb mértékű volt az egymillió főre vetített összesített többlethalálozás a 60-79 éves korcsoportban, míg Magyarországon közel 8500”. Mindezek ismeretében újra hangsúlyozzák a célzott tesztelések fontosságát, mert csak így lehet megszakítani a fertőzési láncokat.

A kötet is rámutat, hogy a járóbeteg- és fekvőbeteg ellátás visszaesett, a gazdaság befékezése pedig egészségtelenebb életkörülményeket eredményezett, amit a fertőzéstől való félelem tetézett. Így kevesebben mentek orvoshoz a panaszaikkal. Az értékelés szerint nagyon fontos lenne az elmaradt rákszűrések pótlása és az ellátórendszer felkészítése a mentális problémák megszaporodására.