A közönséges kullancs Magyarországon is gyakori ízeltlábú, amely vérszívása során számos betegség kórokozóját bejuttathatja a gazdaszervezetbe. Főként erdőkben, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken, valamint az itt élő állatokban található meg, de városi környezetben is gyakorta találkozhatunk az egyedeivel. Elsősorban parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken fordul elő, és jellemzően háziállatok, földön fészkelő madarak és vadon élő kisemlősök közvetítésével jut közvetlen környezetünkbe – foglalta össze prof. dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadója.
A kullancsenkefalitisz kórokozója egy vírus. A fertőzést kullancscsípéssel, valamint elsősorban fertőzött kecske nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor lehet elkapni. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványellenőrzési Központ (ECDC) adatai alapján a vírusos agyvelőgyulladást terjesztő kullancsok a melegebb hónapokban (májustól-novemberig) a legaktívabbak, az esetek körülbelül 95 százalékát ekkor diagnosztizálják, a csúcspont pedig június és augusztus között figyelhető meg. A kullancsenkefalitisz számos országban jelentős egészségügyi kockázatot jelent a gyermekek számára. Az európai adatok szerint 100 ezer gyermekre átlagosan 0,5-4 fertőzés jut.
Súlyos szövődményekkel járhat
„A fertőzés lappangási ideje általában 7-14 nap, majd az első fázisban az influenzához vagy a meghűléshez hasonló általános tünetek, fejfájás, rossz közérzet, láz, izomfájdalom, étvágytalanság, hányinger jelentkezik. Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, a betegek egy részénél azonban a csípés utáni harmadik-negyedik héten a központi idegrendszer gyulladásával járó második szakasz veszi kezdetét, amely kiugróan magas lázzal, erős fejfájással, hányással, szédüléssel jár, és akár eszméletvesztéshez, bénuláshoz is vezethet” – hívta fel figyelmet a professzor asszony. A betegség ez esetben kórházi ellátást és intenzív kezelést (gépi lélegeztetést) is igényelhet. Lezajlása után maradandó bénulás, valamint szellemi és fizikai károsodás is visszamaradhat, az esetek 1 százalékában pedig halálos végkimenetelű.
Gyermekeknél előfordulhat, hogy a központi idegrendszer fertőzésének nincsenek objektív jelei. Ám a felnőttekhez hasonlóan náluk is számolni kell a hosszú távú neurológiai károsodás kockázatával. Utánkövetéses vizsgálatok tanúbizonysága szerint a kullancsenkefalitiszen átesett gyermekeknél figyelemzavarokat, fejfájást, fáradtságot, ingerlékenységet, viselkedési változásokat, hiperaktivitás és gyenge állóképesség figyeltek meg. A betegségre nincs specifikus terápia, csak a tünetek enyhítésére van lehetőség. Ugyanakkor a kullancsenkefalitisz védőoltással megelőzhető: az oltás hazánkban 1991 óta érhető el.
Mit kell tudni a védőoltásról?
„Az oltások beadását (az első két adagot mindenképpen) célszerű a fertőzésveszély-mentes időszakban, a kullancsok tavaszi aktivitása előttre időzíteni. Itthon kétféle oltóanyag van forgalomban, melyek élő vírusokat nem tartalmaznak. Oltóanyagtól függően külön vakcina áll rendelkezésre az 1-12, illetve 1-15 éves korú gyerekeknek, míg a másik oltóanyag a serdülők és felnőttek számára adható. A vakcinát általában a felkar izomzatába adják be, de 18 hónaposnál fiatalabb gyermeknél combizomba is adható. Az alapimmunizálás mindkét oltóanyag esetében három oltásból áll, védettség a második oltást követően alakul ki. A vakcina biztonságos és jól tolerálható gyermekek számára is, illetve kevés mellékhatással jár” – hangsúlyozta a szakember. Oltási reakcióként főként helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz és fejfájás fordulhat elő. Egyik készítmény sem nyújt azonban életre szóló védettséget, ezért rendszeresen alkalmazott emlékeztető oltások szükségesek – oltóanyagtól függően – három- vagy ötévenként. Fontos megjegyezni, hogy ezek az oltások nem védenek a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen.
„A kullancsenkefalitisz elleni védőoltás védelmet nyújt a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladással szemben, és megóvhatja a gyermekeket a súlyos szövődményektől. Ez az oltás elsősorban azok számára ajánlott, akik olyan területen élnek vagy utaznak, ahol a kullancsenkefalitisz gyakori vagy endémiás. A gyerekek oltásának ütemtervét és az oltás beadásának idejét a gyermek orvosa határozza meg” – mondta el prof. dr. Mészner Zsófia.
