Az aktív szexuális életet élő nők és férfiak jelentős része átesik HPV fertőzésen, de csak tizedüknél alakul ki rosszindulatú elváltozás. A HPV-nek több mint 130 alfaja ismert. A vírusok a bőr vagy a nyálkahártya apró sérülésein keresztül jutnak be a szervezetbe. Vannak alacsony és magas rizikójú vírustípusok. Míg az alacsony kockázatú HPV-típusok a nemi nyálkahártyákon okozhatnak kellemetlen szemölcsös elváltozásokat (kondilómát), addig a magas kockázatúak rákmegelőző állapotot, illetve daganatos megbetegedéseket eredményezhetnek.
Rákkeltő HPV- típusok
A nemi szervek régióját negyven különböző HPV vírus veszélyezteti, de csak 15 típust tartanak onkogénnek, azaz daganatkeltőnek. A magas kockázatú HPV 16 és 18 felelős Európában a méhnyakrákos megbetegedések többségéért. Ugyanakkor elterjedtebb rákkeltő típus még a HPV 45 és 31 is.
Ez a négy típus együttesen a méhnyakrákok több mint 80 százalékáért felelős. Az alacsony rizikójú vírusok közül a HPV 6 és 11 a nemi szerveken megjelenő szemölcsszerű elváltozásokért felelősek, ám ezek általában nem alakulnak át rákos elváltozássá.
Hogyan fertőz a HPV?
A HPV főként szexuális úton terjed. Ám behatolás nélküli nemi aktus során is továbbadható, és használati tárgyakkal is átvihető. Az óvszer sem nyújt teljes körű védelmet a HPV fertőzés ellen, mivel bőrkontaktus útján is továbbítható. Az onkogén HPV 16 az ujjak és a nemi szervek közvetlen érintkezésével is terjedhet. Az újszülött pedig a szülés során édesanyjától is fertőződhet.
Számos tényező szerepet játszik a betegség kialakulásában
Az immunrendszer optimális esetben képes azonosítani és megsemmisíteni a vírussal fertőzött sejteket, így nem alakul ki a betegség. Ám számos összetevő fokozhatja a tartósan fennálló HPV fertőzés kockázatát, és befolyásolhatja átmenetét méhnyakrákba. Ilyen tényező például a genetikai hajlam, az immunszuppresszív kezelés és a korán megkezdett nemi élet. Mindkét nem esetében a partnerek számával arányosan nő a fertőzés esélye.
Ám a rendszeres dohányzás, különböző alapbetegségek és a folyamatos stressz is jelentős mértékben gyengíti a szervezet természetes ellenálló-képességét, így a magas rizikójú HPV örökítő anyaga beépülhet a laphámsejtek DNS-ébe. Bár ekkor még nincsenek érezhető klinikai tünetek, jelek, már kifejlődhet a rákmegelőző állapot, ami megfelelő kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat, daganat kialakulásához vezethet.
(X)
