A technológia fejlődésével egyre meghökkentőbb dolgokra képes az emberiség. Hogyan lehetséges mégis, hogy mind ez idáig egyetlen kutatócsapat sem rukkolt még elő egy olyan fertőtlenítőszerrel, amely maradéktalanul elpusztít minden mikroorganizmust a kezelt felületen? Nos, mint Hassan Vally, a Deakin Egyetem járványügyi szakértője írja a The Conversation oldalán, a választ egyrészt a mikrobiológia, másrészt a matematika tudományában kell keresni.
Így működnek a fertőtlenítőszerek
A fertőtlenítőszerek olyan vegyületek, amelyek képesek elpusztítani vagy inaktiválni a baktériumokat, vírusokat és egyéb mikrobákat. Mindehhez hozzátartozik, hogy környezetünkben szó szerint milliószámra hemzsegnek ilyen mikroszkopikus létformák, amelyek legtöbbje ártalmatlan az emberre nézve, egy kisebb részük viszont képes fertőzést és megbetegedést kiváltani a szervezetünkbe jutva. Fertőtlenítést fizikai úton is lehet végezni például hőkezeléssel vagy UV-fénnyel, ugyanakkor fertőtlenítők alatt jellemzően e célra szolgáló kémiai eszközöket értünk. Ez utóbbiak leggyakrabban olyan toxikus hatóanyagokat tartalmaznak, mint az alkohol, a klór és a hidrogén-peroxid.
Ami pedig a 99,9 százalékos hatékonyságot illeti, a magyarázat érdekében érdemes felidézni a koronavírus-pandémia idején gyakran emlegetett exponenciális növekedés fogalmát. Arról van szó, hogy a különböző mikroorganizmusok megfelelő környezetben egyre gyorsuló ütemben képesek szaporodni. Ha például egy 100 baktériumból álló kolónia egyedszáma óránként megduplázódik, akkor alig egy nap után már több mint 1,5 milliárd baktériumot számlál majd. Hasonló mintázatot követnek a fertőtlenítőszerek is, csak éppen ellentétes hatással: egyre lassuló ütemben pusztítják a mikrobákat.
Ha tehát egy fertőtlenítőszer percenként a baktériumok 90 százalékát öli meg, akkor egy perccel a felületkezelés után már csak az eredeti populáció 10 százaléka lesz életben. Két perc után az 1 százaléka, három perc után a 0,1 százaléka és így tovább. Mindazonáltal e matematika alapján a baktériumok száma nem csökken nulla százalékra, azaz tudományos alapon nem lehet azt állítani, hogy az adott készítmény tökéletesen elpusztítana mindent, ami csak az útjába kerül. Egyedül az a kijelentés állja meg a helyét, hogy a szer az eredeti mikrobapopuláció egy bizonyos hányadával végez. Így aztán a boltban kapható fertőtlenítőszerek csomagolásán – beleértve a kézfertőtlenítőket és a fertőtlenítő kendőket is – legfeljebb a 99,9 százalékos aránnyal találkozhatunk.
Fertőtlenítés a valóságban
Vally hangsúlyozza, hogy mint oly sok minden más a tudományban, a fertőtlenítés kérdése is bonyolultabb, ha laboratóriumi környezet helyett valós, mindennapi környezetben kell alkalmazni. Ilyenkor ugyanis számos tényező befolyásolhatja a kezelés sikerét. E körbe tartozik a mikrobák eredeti száma a kolóniában, amelyet el szeretnénk pusztítani. Ha például eleve csak 100 mikroba él benne, akkor a 99,9 százalékos fertőtlenítési hatékonyság azt jelenti, hogy lényegében az összes nemkívánatos elemtől meg tudunk szabadulni maradék nélkül. Ha viszont egy nagyon szennyezett felületet kezelünk, ahol mikrobák százmillió vagy milliárdjai hemzsegnek, akkor még a 99,9 százalékos hatékonyság mellett is mikroorganizmusok milliói maradhatnak hátra a fertőtlenítés után.
Mindazonáltal az idő igen meghatározó. Magyarán a leginkább szennyezett felületek tisztításakor azzal érhetjük el a legjobb eredményt, ha hosszabb ideig hagyjuk hatni a fertőtlenítőszert, biztosítva, hogy az a mikrobák mind nagyobb arányával el tudjon bánni. Nem véletlen, hogy a készítmények használati útmutatójában a gyártók meg szokták jelölni azt az időtartamot, amennyit várni kell a kezelés után a terület letörlésével. Még ez sem jelent azonban garanciát a sikerre! Valós környezetben akár a hőmérséklet, a páratartalom vagy éppen a kezelt felület típusa is kihatással lehet a fertőtlenítőszer hatékonyságára, akárcsak az, hogy az egyes mikrobák egy része érzékenyebb, más része ellenállóbb lehet annak hatásával szemben.
Összességében a szakember szerint a fertőtlenítőszerek helyes használata mindennapi életünk fontos része, hiszen segíthet csökkenteni környezetünkben a kórokozók számát, ezáltal a fertőző megbetegedések kockázatát. Hasznukat pedig az sem csökkenti, hogy tudományos szempontból nem lehet 100 százalékos hatékonyságról beszélni. Érdemes azonban egyéb megelőző intézkedéseket is bevetni a fertőtlenítőszerek alkalmazásán túl, mint akár a rendszeres kézmosás, tovább csökkentve a fertőzésveszélyt.
