Az afrikaitól jelentősen eltérő kulturális viszonyok, a jóval fejlettebb egészségügyi ellátórendszer, illetve az általános közegészségügyi helyzet, valamint a járványügyi felügyelet és felkészültség magas szintje gátat szabna a vírus terjedésének.
Itthon az ebolavírus diagnosztikája az Országos Epidemiológiai Központban és az ott működő Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban teljes körűen megoldott. A Kelet-Európában egyedülálló létesítmény szakemberei felkészültek a vírus kimutatására, így amennyiben arra szükség lenne, a minta beérkezésétől számított néhány órán belül eredményt tudnak mondani.
A Guineában, Libériában és Sierra Leonéban felfedezett eseteket követően az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, valamint az Országos Epidemiológiai Központ azonnal megtette az ilyenkor szükséges intézkedéseket, annak ellenére, hogy hazánkat közvetlen veszély nem fenyegeti. A Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal értesítése is megtörtént.
Az Európai Unió külső vámhatárán működő légiforgalmi határátkelőhelyeken a Nyugat-Afrikából (elsősorban Guineából, Libériából, Maliból és Sierra Leonéból) légi úton közvetlenül vagy átszállással érkező, illetve Magyarországon átszálló utasok személyi poggyászait tételes vámvizsgálat alá vonják. Az ellenőrzést végző állományt a megfelelő védőeszközökkel (gumikesztyű, fertőtlenítő kézmosószer, egészségügyi maszk) ellátták. Ha felmerülne a gyanú, hogy valamelyik utas megbetegedett, arról a területileg illetékes kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét soron kívül értesíteni kell. A további teendőkről az egészségügyi hatóság intézkedik.
Az uniós felkészülést az Európai Bizottság mellett működő Egészségbiztonsági Bizottság (Health Security Committee) koordinálja. A hálózat aktív közreműködője Magyarország, a hazai intézkedések végrehajtása a Bizottság útmutatásának, ütemezésének megfelelően zajlik. Az ebolavírus behurcolásának gyors kockázatbecslését az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) készítette el. A magyar viszonyokat is figyelembe vevő hazai kockázatértékelés kidolgozást pedig az Országos Epidemiológiai Központ végzi.
Fontos kiemelni, hogy még azok esetében is rendkívül alacsony a megfertőződés esélye, akik az ebolajárvánnyal érintett területre utaznak, ha betartják az általános higiénés előírásokat. Az ÁNTSZ honlapján már korábban közzétette az ECDC utazóknak szóló ajánlásait.
Ha visszatérve Magyarországra valaki bármilyen betegség tüneteit tapasztalja magán, forduljon háziorvosához aki ha szükséges, további vizsgálatokra utalja, hogy megállapítható legyen: mi okozta a megbetegedést. Ha az érintett területen járt, ha esetlegesen kontaktusba került ismert és/vagy feltételezett Ebola-láz fertőzött beteggel, akkor erről a tényről feltétlenül tájékoztassa orvosát.
Hangsúlyozni kell, hogy az ebolafertőzés kockázata jóval kisebb az olyan trópusi betegséggel való fertőződés esélyéhez képest, mint amit például a dengue-láz jelentenek. Annak érdekében, hogy egy esetlegesen behurcolt ebolás eset azonnal felismerhető és azonosítható legyen, az ÁNTSZ tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatókat az eljárásrendről, valamint azokról a szükséges óvintézkedésekről, amelyeket a betegek ellátása során alkalmazni kell, és amelyek megakadályozzák a további fertőzést.
Az ebolavírus okozta megbetegedésre jellemző tünetek (hirtelen láz, izomfájdalom, gyengeség, fej- és torokfájás) általában a fertőzést követő egy héten belül jelentkeznek, a lappangási idő 2-21 nap. A betegséget természeténél fogva a még tünetmentes beteg nem tudja továbbadni. A rendelkezésre álló adatok szerint a vírus nem képes levegőben terjedni és szúnyogok sem terjesztik. A fertőzés a beteg ember vagy állat vérével, illetve más testnedveivel történő közvetlen érintkezés útján terjed. Ez is az oka, hogy magyarországi előfordulásának kockázata minimális. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a kontinensen eddig egyetlen Afrikából visszatérő utas esetében sem igazoltak ebolafertőzést .
