Amíg nem fér hozzá mindenki a koronavírus elleni oltáshoz, addig diszkriminatívak lehetnek a beoltottak és betegségen már átesett emberek számára megadott esetleges kedvezmények - mondta az InfoRádióban Gervai Nóra jogász, egészségpolitikai szakértő. Emlékeztetett, egyelőre nem ad kiváltságokat a védettnek minősülők számára a dokumentum, ám a nyitással kapcsolatos nemzeti konzultációra válaszolva 340 ezer ember mondta, hogy megfontolandónak tartaná a "vakcinaútlevél" bevezetését.
Hármas célja van a védettségi igazolványoknak
A szakember a konzultáció eredményére utalva elmondta, az oltási igazolásoknak egyrészt politikai célja van, másrészt viszont járványügyi. Szerinte ez egyfajta nyomásgyakorlás arra, hogy minél többen oltassák be magunkat. Harmadik célként pedig a gazdaság újranyitását említette. Ám, mint mondta, "minden esetben, ha az emberi jogi aspektusból indulunk ki, azt kell megvizsgálni, hogy szükséges és arányos-e az említett céloknak az eléréséhez a vakcinaútlevél bevezetése. Az, hogy a nem oltottakat ily módon esetleg megkülönböztessük a védett személyektől." A védettség fogalmáról szólva megjegyezte, elgondolkodtató, hogy a védettségi igazolást akár az első oltás után is megkaphatják az emberek, annak ellenére, hogy a jelenleg forgalomban lévő koronavírus elleni vakcinák mindegyike csak a második dózis után éri el a kívánt hatást, és még ez sem igazolja azt, hogy nem fertőz tovább a beoltott.
Nem ez az egyetlen megoldás
Az InfoRádiónak nyilatkozó jogász szerint, amíg legalább azok, akik regisztráltak az oltásra, nem tudják beoltatni magukat, addig a megkülönböztetés diszkriminatív lehet. Megjegyezte, úgy tűnik, a gazdasági nyitás szükségességére vonatkozó iparkamarai vélemény - akik már megkapták az oltásokat, vagy átestek a betegségen, mehessenek például étterembe - nem ellentétes mindezzel. Csakhogy ebben az esetben Gervai Nóra szerint azt kellene megvizsgálni, hogy a korlátozás azok tekintetében, akik nem védettek, arányos és szükséges-e. "Az arányosság alatt azt kell vizsgálni, hogy vannak-e más intézkedések, amelyekkel egy ilyen intézkedéscsomag kiváltható" - magyarázta, példaként gazdaságélénkítő vagy az érintett szereplőket (éttermek) helyzetbe hozó segítő csomagokat említette, amik átmenetileg ezt a problémát valamilyen szinten orvosolni tudnák.
A szakember megjegyezte, a jelenlegi adatok szerint a magyar lakosság 55 százaléka fel akarja venni az oltást, a nyájimmunitáshoz mintegy 70 százalék kell. "Az időtartamra, amíg az 55-ről a 70-re eljutunk, van-e értelme egy ilyen komplex rendszert bevezetni" - vetette fel a szakember.
