A fertőzés súlyos tüneteket, de akár halált is okozhat
A Clostridium difficile baktérium több antibiotikummal szemben is ellenálló, hasmenést okoz , amelyet olykor életveszélyes vastagbélgyulladás kísérhet. Jelenleg van olyan antibiotikum, amivel kezelhető, ám gyakori a visszaesés, és az esetek egy része a kezelések ellenére is halállal végződik .
Mi okozza a fertőzést?
A fertőzés elharapódzását leginkább az antibiotikumok túlzott használatával magyarázzák. A legtöbb beteg ugyanis egy antibiotikum-kúra után, nem belső eredetű kórokozóval, hanem a kórházi környezetben, "külső forrásból" szerzett baktériumnak köszönhetően fertőződik meg. A lappangási idő pontosan nem ismert, de a tapasztalatok szerint a kúra első hetében alakulnak ki leggyakrabban a tünetek. A hasmenés mellett gyakori tünet a láz is, amely általában alacsony, de meghaladhatja a 40 fokot is. Súlyos esetekben pedig a dehidratáció, a hashártyagyulladás, a bélperforáció, a vérmérgezés jelentkezik, végül pedig a halál.
A Clostridium difficile a boncteremben kiderül
Prinz Gyula, a Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozatának elnöke találkozott olyan esetekkel is, amikor a fertőzött beteggel 24-36 óra alatt végzett a baktérium. Ahogy arra is volt már példa, hogy csak a boncteremben derült ki a halálos kórokozó jelenléte.
Kanadában figyeltek fel rá
Az Országos Epidemiológiai Központ szerint az akár halálhoz is vezető fertőzések egyre gyakrabban fordulhatnak elő, itthon is. Aggasztó, hogy nem csak az esetszám, hanem a járványok gyakorisága is megugrott az elmúlt években. A tapasztalatok szerint a betegek között több a nő - 60 százalék -, illetve a 65 éves vagy idősebb ember, de a fiatalokat is érint. Egy, a kórházban fekvő, hasmenéses betegek körében végzett felmérés szerint a baktériummal fertőzött érintettek legnagyobb arányban sebészeti, belgyógyászati, illetve hematológiai osztályokon feküdtek.
A kórházon kívüli C.difficile okozta fertőzésekről nincsenek pontos adatok. Különböző európai országokban végzett felmérések szerint körülbelül ez az összes fertőzések 10-28 százalékát teheti ki.
Fontos a napi fertőtlenítés
Egy korábbi beszámoló szerint a Mayo Klinika kutatói megtalálták a módszert, amellyel a megbetegedések gyakoriságát a töredékére tudták csökkenteni. A sikeres eljárás annyiból abból állt, hogy minden olyan felületet, amelyet a beteg és/vagy az egészségügyi személyzet gyakran érintett, naponta lemosták egy olyan fertőtlenítőszerrel, amely elpusztítja a szóban forgó baktérium spóráit.
A kísérletben részt vevők azt a célt tűzték ki, hogy két olyan osztályon, ahol a leggyakoribb volt a fertőzés , 30 százalékkal csökkentik a betegség gyakoriságát, illetve egy adott osztályon legalább 20 nap teljen el két fertőzés között. Eredményeik magukért beszélnek: a vizsgálat végére az egyik osztályon 137 napig nem fordult elő egyetlen fertőzés sem.
A kutyák kiszagolják
Szintén érdekes eredményekről számolt be a British Medical Journal internetes kiadása, miszerint a kutyák kifinomult szaglását megfelelő idomítással hatékonyan ki lehet használni a gyakori és veszélyes fertőzés kimutatására.
Az ismertetett kísérlet során egy kétéves beagle kutyát idomítottak be - jutalmazáson alapuló stratégiával - a fertőzés kiszagolására. A tesztelésnél aztán kiderült, hogy a fertőzés kimutatása nem is olyan nehéz a kutya számára: az eb a székletmintákban és magukon a betegeken kiszagolta a baktériumot. Miután megtanították arra, hogy leüljön vagy lefeküdjön, valahányszor megérzi az árulkodó szagot, felmérték a "diagnosztizálás" pontosságát is: a kutya 83 százalékos pontossággal kiszagolta a fertőzést. A kutatók szerint ezt a lehetőséget is ki lehetne használni a fertőzés első jeleinek a kimutatására, és még csírájában el lehetne fojtani a járványokat.
