A című lapban a Kaiser Permanente Oltóanyagkutató Központ által nemrég közzétett tanulmány szerint egy 14 éven át tartó vizsgálat során 7585 még 1995-ben beoltott gyereket figyeltek meg 12 és 23 hónapos koruk között, hogy így derítsék ki, vajon hosszú távon is hatásos-e az oltóanyag, és valóban védelmet nyújt-e a bárányhimlő, valamint az övsömör ellen. A szakemberek hasonló vizsgálatnak vetették alá az oltóanyag második, 2006-ben bevezetett változatát is.
A bárányhimlő elleni vakcinát 1995-ben szabadalmaztatták az Egyesült Államokban, és hamarosan bekerült a többi rutinszerűen beadott oltások sorába. Ezt megelőzően a bárányhimlő olyan elterjedt volt, hogy húszéves koráig a fiatalok több mint 90 százaléka átesett rajta. A fenti hosszú távú vizsgálat ideje alatt a beoltottak körében a fertőzés megjelenése 9-10-szer alacsonyabb volt, mint azok körében, akik nem kaptak oltóanyagot, és ennek eredményeképpen általánosságban is lecsökkent a bárányhimlős esetek száma.
Amint arról Randy Bergen, a Kaiser Permanente Orvosi Központjának munkatársa beszámolt, a bárányhimlő elleni oltás - csakúgy, mint a többi oltásfajta - úgy működik, hogy minél többen beoltatják magukat, annál kisebb arányban jelentkezik a betegség az egész társadalomra nézve is, hiszen így jóval kevesebb tudják terjeszteni a fertőzést.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A tanulmány 14 éve alatt 1505 esetben tapasztalták, hogy a beoltott gyerekek mégis elkapták a bárányhimlőt , ám ezen esetek közül csak nagyon kevés betegnél jelentkeztek súlyos tünetek, míg a vakcina előtti időszakban a fertőzések többsége súlyosnak számított, vagyis rengeteg, kellemetlen kiütéssel járt. A második dózis beadás után azonban már egyetlen bárányhimlős esetről sem számoltak be a szakemberek a vizsgált gyerekek körében, és az idő előrehaladtával egyre ritkábban fordult elő, hogy valaki az oltás ellenére elkapta volna a fertőzést, aminek a tanulmányt készítő Roger Baxter szerint az lehet az oka, hogy az oltás bevezetésének kezdetén még akadhattak problémák az oltóanyag hatékonyságával kapcsolatban.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az övsömör kockázatának mértéke nem nőtt a beoltott gyerekek körében, sőt összességében 40 százalékos visszaesést mutatott az előfordulás aránya.
Legjobban: