Bélférgességgel küzdöttek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint, ugyanis a szakemberek orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomait találták meg. A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös kutatása szerint.
2700 éves bélféregpetéket találtak
A mintegy 2700 éves bélféregpeték maradványait az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében található „pottyantós” kő illemhely alatt találták meg. A pöcegödörből üledékmintákat gyűjtő kutatást Dafna Langgut vezette, aki a Tel-avivi Egyetem régészeti tanszékének munkatársa. A feltárt parazitapetéket fénymikroszkóp alatt azonosította.
Az illemhelyként szolgáló gödröt egy négyzet alakú mészkőlap fedte közepén egy lyukkal. „A kiépített vécék rendkívül ritkák voltak abban az időszakban Izrael földjén, a luxust jelezték, státuszszimbólumnak számítottak, amelyet csak a gazdagok és magas rangúak engedhettek meg maguknak” – hangsúlyozta a kutató.
Mit kell tudni a bélférgekről?
„A bélférgek olyan paraziták, amelyek hasfájást, hányingert, hasmenést és viszketést okoznak. Némelyikük különösen veszélyes a gyerekekre, és alultápláltsághoz , fejlődési lemaradáshoz, idegrendszeri károsodáshoz, vagy extrém esetekben akár halálhoz is vezethet” – magyarázta a szakember.
Az ókorban egyébként - gyógyszer hiányában - nehéz vagy lehetetlen volt a felépülés a lakosság jelentős részét (a leletek szerint a gazdagokat is) érintő bélférgességből. A fertőzöttek tehát életük végéig szenvedhettek a parazitáktól .
