Ahogy arról nemrégiben a CNN beszámolt , múlt hét szombatig világszerte tizenegy országban legalább 169 esetben azonosítottak akut hepatitisz fertőzést egy hónapos és 16 év közötti gyerekeknél. A májgyulladás többeknél súlyos lefolyásúnak bizonyult: 17 gyermeknek - akiknek a mája maradandóan károsodott - szervátültetésre volt szüksége, egy gyermek pedig elhunyt.
A WHO közlése szerint egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen kórokozó váltotta ki több országban is az akut hepatitiszes esetszámok növekedését, mert egyetlen érintettnél sem mutatták ki a leggyakrabban májgyulladást okozó hepatitisz A , B, C, D, vagy E vírust. A szakemberek az eddig rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján adenovírusra gyanakodnak - bár ahogy azt a WHO hangsúlyozta, ezek csak ritkán okoznak súlyos lefolyású, akut hepatitisz fertőzést egészséges embereknél. (Az adenovírusoknak számos típusa létezik, amelyek testszerte változatos tüneteket okozhatnak. Leggyakrabban légzőszervi megbetegedést, ezzel együtt megfázásos tüneteket váltanak ki, de a láz és a hasmenés is az általános szimptómák közé tartozik.)
Az akut hepatitisz fertőzéssel kezelt gyerekek egy részénél gyomor- és bélrendszeri tünetek - jellemzően hasmenés, hasi fájdalom, hányás - jelentkeztek először, később pedig a májenzimek, például az alanin-aminotranszamináz emelkedett szintje, valamint a bőr és a szemfehérje besárgulása már egyértelműen jelezte a fennálló májgyulladást. A legtöbb betegnek nem volt láza, holott ez is a gyakori szimptómák közé tartozik - közölte a WHO.
Mi okozhat akut májgyulladást?
A hepatitisz vírusok az egyik legfontosabb szervünket, az anyagcsere-folyamatokban - ezzel együtt a kiválasztásban -, a méregtelenítésben, az emésztésben és számos létfontosságú vegyület előállításában és raktározásában döntő szerepet játszó májat támadják. A fertőző, vagy járványos májgyulladásért leggyakrabban a hepatitisz A vírus felelős, ám a hepatitisz B, C, D, vagy E vírus is okozhat májgyulladást. Ezek emberről emberre terjednek, de a szennyezett élelmiszer vagy víz is remek táptalajt biztosít a kórokozók terjedésének.
A hepatitisz A vírus okozta járványos májgyulladás - átlagosan 4 hetes lappangási időt követően - az esetek többségében napok vagy hetek alatt magától gyógyul, és csak a betegek kevesebb mint 1 százalékánál jár komoly szövődménnyel, mint amilyen a heveny májelégtelenség. A többi hepatitiszvírus által okozott fertőzés lefolyása és időtartama is hasonlóan alakul: az érintettek többsége tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel átvészeli a fertőzést, ám bizonyos esetekben a gyógyulás elhúzódhat, ami magában rejti egy-egy komolyabb egészségügyi probléma - például májzsugor, esetleg májrák - kialakulásának kockázatát.
Az akut májgyulladás első tünetei, a láz, az étvágytalanság, a hasmenés, a hányás, a rossz közérzet, a sötét vizelet az érintettek egy részénél általában 1-6 hetes lappangási idő után jelentkeznek. Ezeket a bőr és a szemfehérje besárgulása követheti. Nem ritka, hogy kísérőtünetként ízületi gyulladás vagy csalánkiütés lép fel. Az akut hepatitisz fertőzés általában magától gyógyul, de ritkán előfordulhat, hogy a betegnél idült májgyulladás alakul ki - amikor a tünetek több hónapig fennállnak - ahogy az is, hogy gyors állapotromlást követően életveszélyes májelégtelenség lép fel. Utóbbi esetén, amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi, a májátültetés segíthet.
Amit eddig tudunk
Ahogy arról beszámoltunk , a mostani esetek többségét, 114-et az Egyesült Királyságból jelentették, 13 beteget Spanyolországban, 12 beteget Izraelben, kilencet pedig az Egyesült Államokban diagnosztizáltak. De több akut hepatitiszes esetet azonosítottak Dániában, Írországban, Hollandiában, Olaszországban, Norvégiában, Franciaországban, Romániában és Belgiumban is - írta a CNN a WHO közlésére hivatkozva.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az esetek hátterében meghúzódó okok feltárásához figyelembe kell venni néhány fontos tényezőt. Például azt, hogy a koronavírus-járvány alatti elszigeteltség következményeként a fiatal gyerekek immunrendszere érzékenyebb, így ők fogékonyabbak az adenovírusok okozta fertőzésekre, különösen, ha azt egy új vírustörzs okozza, vagy ha koronavírus-fertőzés is társul az adenovírus-fertőzés mellé.
Egy konkrét eset
Egy 4 éves kisfiú nagyjából két hete került be az egyik chicagói gyermekkórházba akut májgyulladással. Kezelőorvosa az NBC Chicagónak elmondta: a gyermeket adenovírusra is tesztelték, és pozitív lett. A vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, hogy ugyanazt a vírustípus, a 41-est azonosították nála is, mint több alabamai fertőzöttnél és egyesült királyságbeli betegnél. A kisfiú májenzimértékei bekerülésekor aggasztóak voltak, de három-négy nap elteltével javult az állapota. Mája nem károsodott maradandóan, ezért neki nem volt szüksége májtranszplantációra.
Ahogy azt egészségügyi tisztviselők elmondták: az Alabama államban 2021 októbere és 2022 februárja között akut májgyulladással diagnosztizált gyerekek közül egyik sem produkált pozitív koronavírus-tesztet, és szüleik tájékoztatása szerint nem estek át koronavírus-fertőzésen. Védőoltást sem kaptak. Kilenc beteg közül öt szervezetében mutatták ki az adenovírus jelenlétét - írta az NBC News.
Ahogy arról a brit Independent online változata beszámolt : az akut hepatitiszes esetek közül legalább 74-nél azonosítottak adenovírust, 20 esetben pedig a SARS-CoV-2-t. További 19 esetnél együttes, vagyis adenovírus és SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzés állt fenn.
A hepatitisz A és B vírus ellen már létezik védőoltás , ám ezek mit sem érnek, ha a fertőzést nem ezek valamelyike okozza.
