Agyhártyagyulladás: télen a legveszélyesebb

A leggyakrabban a téli-kora tavaszi hónapokban előforduló agyhártyagyulladás elsősorban a csecsemőket veszélyezteti, de a kisgyermekek, valamint a fiatal felnőttek is érintettek. Hatból egy fertőzött meghal, a betegek ötöde pedig életre szóló károsodást szenved.

Jelentősen megnő a a járványos agyhártyagyulladás veszélye a következő hónapokban. A leggyakrabban a téli-kora tavaszi hónapokban előforduló meningococcus okozta agyhártyagyulladás elsősorban a csecsemőket veszélyezteti, de a kisgyermekek, valamint a fiatal felnőttek is érintettek. A sok esetben még a szakemberek számára is nehezen felismerhető betegség akár 24 órán belül halált okozhat. A legfrissebb hazai adatok szerint hatból egy beteg meghal, a betegek akár ötöde pedig egész életére szóló testi vagy idegrendszeri károsodást szenved a betegség szövődményeinek következtében a nemzetközi statisztikák szerint. A szakemberek a veszélyeztetett korcsoportok esetében kifejezetten ajánlják a meningococcus elleni védettség kialakítását, amit csecsemőknél 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni.

A járványos agyhártyagyulladás nagyon rövid idő, mindössze 24 óra alatt gyökeres változást hozhat a beteg életében. A betegség, amit a meningococcus baktérium okoz, nehezen diagnosztizálható, rendkívül gyors lefolyású, és életre szóló szövődményekkel járhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik fertőzött még a gondos orvosi ellátás mellett sem éli túl a betegséget. Gyermekorvosok és infektológus szakértők szerint a meningococcusfertőzés kialakulását meg kell előzni, vagyis mindenkinek, aki kockázati csoportba tartozik, érdemes védőoltást kapnia ellene.

Meningococcus: amit az agyhártyagyulladásról tudni kell A rettegett bakteriális eredetű agyhártyagyulladásról sok tévhit kering. A fölösleges félelmek leküzdéséhez, a tél közeledtével az esetleges oltás mérlegeléséhez jó, ha tájékozódunk a betegségről. Kattintson a részletekért!

A gyors kórházi ellátás javíthatja a beteg esélyeit

"Való igaz, hogy ez a betegség elsősorban a csecsemőket érinti. A kisgyerekek is veszélyben vannak azonban, egyik legutóbbi betegem például egy ötéves kisfiú volt" - fogalmazott dr. Kovács Ákos gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja. Hozzátette: ha felmerül az agyhártyagyulladás lehetősége, nincs idő késlekedni, minden perc számít. A háziorvos legfontosabb feladata, hogy a beteg azonnal intenzív osztályra kerüljön. A gyors kórházi ellátás, a célzott antibiotikumos kezelés radikálisan javítja a túlélési, felépülési esélyeket.

Magyarországon a 2016/2017-es évben összesen 48 meningococcus okozta agyhártyagyulladást regisztráltak. 8 beteg belehalt a súlyos szövődményekbe, azaz hatból egy beteg nem élte túl a fertőzést. A megbetegedések többsége a téli és kora tavaszi időszakban fordul elő.

"Néha olyan gyorsan kialakul a szepszis, azaz a vérmérgezés , hogy az agyhártyagyulladásnak már nincs is ideje kifejlődni. Előfordul az is, hogy a beteg keringése omlik össze, és emiatt veszítjük el a pácienst. A túlélők egy része pedig olyan súlyos következményekkel kénytelen folytatni az életét, mint a végtagamputáció, idegrendszeri problémák, hallás- és látáskárosodás - fűzte hozzá a gyermekorvos.

A járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumnak 13 szerocsoportját különböztetik meg, a legtöbb megbetegedést az A, B, C, Y, W és X szerocsoportok okozzák. Hazánkban a megbetegedések többségét a B típus okozza, a C csoportú megbetegedések csupán néhány járványos időszakban kerültek többségbe. A meningococcus okozta fertőző agyhártyagyulladás az egész világon, minden korcsoportban előfordul. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint évente mintegy 500.000 megbetegedést okoz, halálozási mutatója pedig rendkívül magas: minden évben 50.000 ember veszíti életét a fertőzés következtében.

Különösen veszélyeztetett gyerekek

A lakosság 10 százaléka az orrgarat-váladékában tünetmentesen hordozza a baktériumot, de egyes korcsoportokban ez az arány sokkal magasabb is lehet. A baktérium cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, közvetlen érintkezés (például csókolózás, köhögés , tüsszentés), vagy tartós, illetve gyakori, ismételt kontaktus, mint a zsúfolt együtt lakás, együtt alvás az előfeltétele. A betegek a tünetek megjelenése előtti 7. napot követően az antibiotikumkezelés megkezdésétől számított 24 óráig fertőzőképesek.

A fertőzés az első öt évben jelenti a legnagyobb veszélyt
A fertőzés az első öt évben jelenti a legnagyobb veszélyt

"Tapasztalataink és a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az 1 évnél fiatalabb csecsemők vannak a leginkább kitéve ennek a betegségnek. Ennek oka, hogy miután az anyai ellenanyagok védelmező hatása lecsökken, a csecsemők védtelenekké válnak a fertőzéssel szemben. Egy ilyen kiszámíthatatlan, gyors lefolyású betegség ellen csak a védettség időben történő kialakítása jelenthet hatékony eszközt" - hangsúlyozta Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Szintén veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1-5 év közötti kisgyermekek, körükben a második leggyakoribb a meningococcus-megbetegedések előfordulása, ezért megfontolásra ajánlott, hogy ők is megkapják a védőoltást.

A fertőződés kockázata serdülőkorban ismét emelkedik: a kamaszok és fiatal felnőttek hordozzák ugyanis tünetmentesen a legnagyobb arányban (20-30 százalék) a meningococcus baktériumot. Minél többen hordozzák a baktériumot, annál nagyobb az esélye a fertőzés előfordulásának, különösen a zárt közösségekben. Mindezeken túl a fiatalok tömegrendezvényeken, fesztiválokon , szórakozóhelyeken, külföldi utakon egyaránt könnyen találkozhatnak a baktériumot hordozókkal.

Infektológus szakorvosok azt javasolják, hogy a csecsemők, az 5 év alatti gyermekek, a zárt közösségekben, például kollégiumban, bentlakásos iskolában, nevelőotthonban élő gyermekek és fiatal felnőttek védőoltással védekezzenek az invazív meningococcus betegség ellen. A védőoltás szintén ajánlott azoknak, akik más betegségük (például asplenia, HIV-fertőzés , immunhiányos állapot, komplement-defektus) miatt kevésbé ellenállóak a fertőzésekkel szemben.

A megelőzés fontosságát felismerve Budapest Főváros V. kerület Lipótváros Önkormányzata hazánkban elsőként biztosította a kerületi családok részére a díjmentes védőoltást, az oltóprogram keretében már számos kerületi család kisgyermeke kapta meg az agyhártyagyulladás elleni oltást.

A gyors diagnózis életet menthet

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás nehezen felismerhető betegség, többnyire ugyanis olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében. Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás, a hányinger , a tarkókötöttség. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség.

A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység , a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön észlelhetően kidomborodó kutacs. A fertőzés következtében vérmérgezés is gyorsan kialakulhat, ezt jelezhetik a bőrön megjelenő pontszerű bevérzések vagy a nagyobb kiterjedésű bőrvérzések. Ezek összetéveszthetők más kiütéses megbetegedésekkel. Annak eldöntésében, hogy kiütésről vagy bevérzésről van-e szó, segíthet az "üvegpohárpróba", amikor a foltokra üvegpoharat nyomunk. A nyomásra el nem tűnő eltérések az agyhártyagyulladás egyik nagyon súlyos formájára, a meningococcus vérmérgezésre utalhatnak.

A megtévesztő kezdeti tünetek mellett a betegség rendkívül gyors lefolyása is nehezíti az agyhártyagyulladás felismerését és kezelését. A fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.

De akik életben maradnak, azok sem biztos, hogy maradványtünetek nélkül felépülnek a betegség szövődményeiből. Tíz betegből legalább egynél számolni kell súlyos testi/idegrendszeri következményekkel, ezek közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás. Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek életminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.

A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.

)
Olajág Otthonok (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14, +20 °C
Minimum: +3, +12 °C

A párás reggelt követően változóan vagy erősen felhős időre van kilátás, többfelé előfordulhatnak záporok. Mérsékelt marad a szél, 14, 20 fok közé melegszik a levegő. Csütörtökön kettősfronti hatás érvényesül. Tovább gyengül az immunrendszer, emellett kellemetlen fejfájás, migrén és alvászavar léphet fel. Sokan nagyon megterhelőnek érezhetik a helyzetet. Érdemes megnézni a meteogyógyász® alábbi napi tanácsait! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: