A Warwicki Egyetem és a Manchesteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a testhőmérséklet kisebb emelkedése felgyorsítja a sejten belüli "órát", amely a fertőzésre adott immunválaszt irányítja - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál. A felfedezés hatékonyabb, gyorsabban ható gyógyszerek kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek a folyamatban fő szerepet játszó fehérjére irányulnak.
A gyulladást jelző anyagok működésbe hozzák az úgynevezett NF-kB fehérjéket, ezzel a sejtóra "ketyegni" kezd, a fehérjék a sejt és a sejtmag között ide-oda mozogva ki- és bekapcsolnak egyes géneket. Ha a testhőmérséklet eléri a 34 Celsius-fokot, az "óra" lelassul. Az átlagos 37-nél magasabb testhőmérsékleten viszont gyorsabb lesz.
A Warwicki Egyetem tudósai szerint az A20 jelű fehérje játszhat kulcsszerepet a folyamatban. Ezt úgy bizonyították, hogy kísérletekben kivonták az A20-at a sejtekből, és arra lettek figyelmesek, hogy a "sejtóra" ilyenkor elveszíti érzékenységét a hőmérsékletre. Sok olyan gént, amelyet az NF-kB fehérjék irányítanak, nem befolyásol a hőmérséklet, egy fontos csoport azonban megváltozott a különböző hőfokokon. Köztük voltak a gyulladások szabályzói és a sejtkommunikáció irányítói, amelyek módosíthatják a sejt reakcióját.
Mike White, a Manchesteri Egyetem vezető biológusa szerint a tanulmány magyarázattal szolgálhat arra is, hogyan hat egészségünkre a környezet és a test hőmérséklete.
"Jó ideje tudjuk, hogy télen terjed erősen az influenza és a nátha, amikor hideg az idő. Az is ismert, hogy a melegebb helyen élő egerek között ritkább a gyulladás és a daganat. Ezeket a jelenségeket magyarázhatja, hogy a hő változása kihat az immunválaszra" - magyarázta White.
