„A digitális eszközök ma már nem csupán az életünket segítő technológiai kütyük, hanem gyakorlatilag a kezünkhöz nőtt tárgyak. Az okostelefonok, laptopok és egyéb számítástechnikai eszközök folyamatos használata miatt egyre több embernél alakulnak ki olyan mozgásszervi problémák, amelyek korábban ritkábban fordultak elő. Az egyik leggyakoribb ilyen jelenség a kéztőalagút-szindróma, közismertebb nevén »kattintás-betegség«, amely jelentős hatással lehet az életminőségre” – olvasható a Budai Egészségközpont (BHC) közelmúltbeli közleményében. Mutatjuk a további részleteket.
Mi az a kéztőalagút-szindróma?
A kéztőalagút-szindróma – vagy más néven karpális alagút szindróma – egy olyan állapot, amely a kéz és az alkar közötti szűk csatornában, az úgynevezett karpális alagútban futó idegek nyomódása miatt alakul ki. Az alagútban futó medianus ideg kulcsszerepet játszik a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj, valamint részben a gyűrűsujj mozgatásában és érzékelésében is. Ha viszont ez az ideg nyomás alá kerül, kellemetlen tünetek léphetnek fel.
A digitális világ térnyerésével párhuzamosan a kéztőalagút-szindróma terjedése jelentősen felgyorsult az utóbbi években, kiváltképp az irodai munkát végzők és azok körében, akik szabadidejükben is sokat használnak számítógépet vagy mobiltelefont. Mint sok más egyéb betegségnél, a nők itt is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak, részben a keskenyebb karpális alagútjuk miatt. Ezért is fontos, hogy a nők különösen figyeljenek a tünetekre, és ha szükséges, időben kérjenek segítséget”
– emelte ki dr. Ferenc Mária, a BHC reumatológus-fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs főorvosa.
Tünetek és okok
A „kattintás-betegségre” a leggyakrabban az hívja fel a figyelmet, hogy a kezek és az ujjak zsibbadni, bizseregni kezdenek, különösen éjszaka vagy reggel, amikor a csukló behajlított helyzetben van. Az éjszakai panaszokkal küzdőknek alvás közben csuklósín viselését szokták ajánlani, hogy elejét vegyék a tünetek romlásának.
A leggyakoribb tünetek közé sorolják továbbá az ujjak ügyetlenségét, a tárgyak megfogásának nehézségét, és a kéz szorítóerejének jelentős csökkenését is. „Az állapot előrehaladtával a tünetek tartósabbá válhatnak, és a kéz működésének károsodása is bekövetkezhet” – mutatott rá a szakember.
A kéztőalagút-szindróma kialakulásának egyébként több oka is lehet, ám ezek közül a túlzott igénybevétel – például folyamatos gépelés vagy egérhasználat – a leggyakoribb. Azonban az ismétlődő mozdulatok és a helytelen kéztartás is a karpális alagút túlterhelését eredményezheti.
Hosszabb vezetés – különösen, ha a kormányt erősen szorítjuk – szintén előidézheti az alagút-szindróma tüneteit. Ezért javasolt a hosszú utak alatt gyakran megállni és pihentetni a kezet. Ám nemcsak a digitális kütyük használata és az autóvezetés jelent kockázatot, hanem bizonyos sportok is, mint például a tenisz vagy a kerékpározás. Ezek a tevékenységek is megterhelhetik a karpális alagutat, így a sportolóknak is figyelniük kell a megfelelő kéztartásra és a rendszeres pihenésre” – figyelmeztetett a szakértő.
A fentieken túl bizonyos betegségek és állapotok is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához. Ilyen például az elhízás, a terhesség, a cukorbetegség, valamint néhány hormonális változás is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: