Kínzó fejfájás, ami miatt szinte mozdulni sem bírunk - a migrénnel küzdők számára nem kell bemutatni, milyen megterhelő és ijesztő lehet egy erős migrénes roham . A mindent elsöprő fájdalom miatt az érintettekben az is felmerülhet, hogy nem migrénnel, hanem valami sokkal súlyosabb betegséggel, például stroke-kal van dolguk. Mivel az agyi infarktus életveszélyes állapot, ami azonnali orvosi ellátást igényel, fontos, hogy a beteg minél hamarabb felismerje, mikor kell orvost hívnia vagy kórházba mennie. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, mivel a két betegség tünetei között sok az átfedés. A Self magazin cikkében összegyűjtötték, mi az a 4 tényező, amit érdemes mérlegelni a tünetek megjelenésekor - ezeket vesszük most sorra.
A fájdalom kialakulása
Mind a migrén, mind a stroke fő tünete a fejfájás, ám fontos megfigyelni, hogy milyen gyorsan jelentkezik a fájdalom. A migrénes fejfájás jellemzően fokozatosan alakul ki, tompa fájdalomként indul és az idő előrehaladtával erősödik fel, olykor több napba is beletelik, amíg eléri a csúcspontját. A stroke ezzel szemben egyik percről a másikra okoz kínzó fejfájást, amelynek intenzitása látszólag nem csökken. Kicsit olyan, mint amikor egy régi fénycsövet és egy modern lámpát kapcsolunk fel: az előbbi esetében pislákol párat, mielőtt teljesen felgyulladna, míg az utóbbi egyből fénnyel árasztja el a szobát.
Lehetséges látászavarok
A migrén egyik típusa az úgynevezett aurás migrén, amikor a fejfájás mellé különféle látászavarok, érzéki csalódások is társulnak. Ez lehet látótérkiesés, homályos látás , de a leggyakrabban az érintettek arról számolnak be, hogy villogó fények, különböző geometriai alakzatok jelennek meg a látóterükben. A stroke ugyancsak okozhat látászavarokat, ezek között gyakori a látótérkiesés, a nagyon homályos látás, de az is előfordulhat, hogy a beteg átmenetileg teljesen elveszíti a látását egyik vagy mindkét szemére. Akik átéltek már agyvérzést, gyakran úgy jellemzik a panaszt, mintha egy rolót húznának le a szemük előtt, amin nem látnak át. Ilyen esetben akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a jelenség csak 5 percig tart, ez esetben ugyanis esélyes, hogy egy ministroke-ot, más néven agyi keringési zavart (TIA) éltünk át, ami bármikor átfordulhat valódi agyvérzéssé.
Személyes tényezők
A diagnózis felállításakor az orvosok is rendre figyelembe veszik a beteg egyéni tényezőit, köztük az életkorát is. Ezt a laikusoknak sem árt szem előtt tartani a kritikus helyzetben. Migrén bármilyen életkorban kialakulhat, de leginkább fiatal felnőttkorban támad, a megfigyelések szerint a 30-as évek után alábbhagy a rohamok intenzitása és egyre ritkábban jelentkeznek. Emellett fontos, hogy a migrén lényegesen gyakrabban fordul elő nőknél, az érintettek között háromszor annyi a hölgy, mint a férfi. A stroke ezzel szemben az idősebb korosztályban szedi áldozatait, főként 60 év felett gyakori, 45 éves kor alatt ritkán alakul ki. Így ha a gyötrő fejfájás olyan betegnél jelentkezik, aki jócskán elmúlt már 30 éves, és korábban sosem gyötörték migrénes rohamok, jobb mentőt hívni, mert nagyobb a valószínűsége, hogy stroke okozza a panaszt.
Azonosítható a kiváltó ok?
A migrénre hajlamosak jól ismerik azokat a triggereket, amelyek hozzájárulnak a gyötrő fejfájás kialakulásához. Ez lehet a nagyfokú stressz, hormonális ingadozás, hirtelen időjárási változás, alkohol, de bizonyos ételek (például a csokoládé, a füstölt húsok) is gyakran válthatnak ki migrént az arra érzékenyeknél. A legelső migrénnél persze nehéz megmondani, hogy mi válthatta ki a panaszt, de a migrénes napló vezetése segíthet felismerni azokat az ismétlődő cselekvéseket, tényezőket, amelyek hozzájárulnak a fejfájás kialakulásához. A stroke kialakulása elvétve köthető csak ilyen külső tényezőkhöz, ez esetben az olyan kockázati tényezőket fontos figyelembe venni, mint a kezeletlen magas vérnyomás, a szívbetegség, a diabétesz vagy éppen a már említett TIA. Általános szabály ugyanakkor, hogy ha bizonytalanok vagyunk, pontosan mi okozhatja a tüneteinket, hívjuk fel orvosunkat és kérjük ki a tanácsát!
