A férfiak közel 90, a nők 95 százaléka szenved fejfájástól évente legalább egyszer. Az esetek többségében primer (elsődleges) fejfájásról van szó: a probléma ilyenkor nem valamilyen betegség kísérőtüneteként jelentkezik, hanem önmagában. A szekunder fejfájások már egy fennálló betegség vagy állapot - például másnaposság, influenza, magas vérnyomás, vagy akár fejsérülés - következményei. Ilyenkor a kezelés célja is más, elsősorban nem a fájdalom megszüntetésére, hanem az annak hátterében álló betegség vagy állapot kiváltó okainak megszüntetésére, szinten tartására irányul.
Fejfájás: nem csak egyféle lehet
A primer fejfájások leggyakoribb típusa a tenziós, a szinuszos és a migrénes, ám ezek elkülönítése és beazonosítása nem mindig egyszerű. Ahhoz, hogy megérthessük a különféle fejfájástípusok közötti különbségeket, a kutatók némiképp módosítottak néhány korábbi meggyőződésükön - írja témával foglalkozó összefoglalójában a Harvard Health . Leginkább azért, mert a tapasztalatok azt igazolják, hogy a fejfájásnak vannak olyan, úgynevezett kevert típusai, amelyek a tünetek alapján nem sorolhatók egyértelműen egyik típusba sem: például a tenziós és a migrénes fejfájás egyes tüneteit is produkálják.
Minél erősebb fájdalommal jár valakinél a tenziós fejfájás, annál jobban hasonlít az érzés a migrénes fejfájást kísérő kín jellegére. Amikor valakinél gyakran jelentkezik migrén, az pedig sokszor úgy kezdődik, mint a tenziós fejfájás. A skála két végére tehát az alkalmankénti, viszonylag kisebb fájdalommal járó tenziós fejfájás, a másik végére pedig a súlyos rohamokat kiváltó migrén került. A kettő között helyezkedik el a krónikus, mindennapos fejfájás, ami mindkét típus tüneteit produkálhatja - állítja a Harvard Health vonatkozó írása.
Mikor szenvedünk tenziós fejfájástól?
A tenziós fejfájás jellemző tünete az enyhe, vagy közepesen erős, nyomó, szorító fájdalom, amely a fej két oldalára terjed ki. Legalább 30 percig tart, és akár egy héten keresztül is okozhat panaszokat. Nem társul hozzá semmilyen betegség, a kellemetlenséget önmagában "csak" a fejfájás okozza (ezért nevezik elsődleges fejfájásnak). Előfordulása alapján lehet ritka, epizodikus (amikor havonta, vagy még ritkábban jelentkezik), gyakori epizodikus (havonta 1-14 nap okoz panaszokat) és krónikus, amikor havonta legalább 15 napon jelentkezik. Utóbbi esetén már nem segítenek hatékonyan a fájdalomcsillapításra szolgáló vény nélkül is kapható gyógyszerek: a tünetek megszüntetéséhez és megelőzéséhez életmódváltásra is szükség lehet. Amennyiben a krónikus fejfájás a túl feszes nyakizmokkal, nyakmerevséggel hozható összefüggésbe, a fizikoterápiára jelenthet megoldást. A tenziós fejfájás leggyakoribb kiváltó oka a stressz, fáradtság, éhség, alváshiány, a nem elegendő folyadékbevitel, vagy a túlzott koffeinfogyasztással járó folyadékelvonás, esetleg a nyaki izmok feszessége. Jellemzően a felnőtteket érinti, de előfordulhat gyerekeknél is.
Így ismerhető fel a szinuszos fejfájás
A homlok, az arccsont vagy az orrnyereg mögötti terület gyulladása állhat a szinuszos fejfájás kialakulásának hátterében. Ilyenkor az érintett helyeken az átlagosnál több váladék termelődik és gyűlik fel, és mivel nem tud távozni, ezért úgy érezhetjük, hogy fejünkben megnő a nyomás. Tünetei közé tartozik a feszítő érzés, a homlok, arccsontok, orrnyereg és fül környékén jelentkező fájdalom, ami a fej mozgatásával fokozódik. Orrfolyással is járhat. Amennyiben fertőzés okozza, láz is kísérheti. Ebben az esetben elsősorban a gyulladást kell lehúzni: előfordulhat, hogy a betegeknek antibiotikumos kezelésre van szükségük. Ha nem fertőzés áll a háttérben, elegendő lehet az egyszerű fájdalomcsillapítás. Bármilyen életkorban jelentkezhet szinuszos fejfájás, de akiknél ez valamilyen légúti allergiával társul, sebezhetőbbek és jobban ki vannak téve a felmerülő kellemetlenségeknek.
Amikor beüt a migrén
A leggyötrőbb és legkellemetlenebb tünetekkel járó fejfájástípus kétségtelenül a migrén.
Kiváltó okai között szerepel a légnyomásváltozás időjárási frontok idején, bizonyos élelmiszerek (például csokoládé, citrusfélék) fogyasztása, vagy a stressz, esetleg a menstruáció. Jellemzője, hogy rohamokban tör az emberre, heves, lüktető fejfájást okozva, amely a homlokra, és a szem mögötti területre is koncentrálódhat, legtöbbször azonban a fej egyik oldalát érinti. Jöttét jelezheti levertség, ingerlékenység, látászavar - szikralátás -, vagy egyéb idegrendszeri tünet.
A roham időtartama és intenzitása egyénenként változó, néhány órától néhány napig tarthat, súlyos esetben hányinger és hányás is kísérheti. A migrénben szenvedők érzékennyé válhatnak a fény- és hanghatásokra, olykor csak egy csöndes, elsötétített szobában képesek átvészelni a rohamot.
Gyakorisága változó: a szerencsésebbek életük során csak egyszer-egyszer küzdenek migrénnel, de van, akit havonta többször is gyötör. Életkortól függetlenül bárkit érinthet, leggyakrabban mégis a fiatal felnőtteknél jelentkezik. Összességében a lakosság közel tíz százaléka élt már át migrénes rohamot. Gyerekkorban a fiúknál gyakoribb, pubertáskorban pedig a lányoknál. Amennyiben szeretnénk minél ritkábban szenvedni tőle, megoldás lehet, ha kerüljük a migrént kiváltó okokat. Enyhébb rohamok esetén bevethetők a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók, az erősebb rohamokkal viszont mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, aki a megelőző kezelés kialakításában is segíthet.
