A kötőhártya (conjuctiva) a szemhéj belső felszínét és a szemgolyót borító laza, a szem mozgásait követő nyálkahártya. A szemhéjak belső élén ered és feszesen tapad a szaruhártya szélén, a limbusban. Eredési és tapadási pontjait kivéve alapjáról könnyen elmozdítható. A szemhéjat borító tarsalis és a szemgolyót borító bulbaris kötőhártya találkozásánál egy zsákszerű áthajlás található. A kötőhártya egészséges szemen halvány, sima, csillogó. Kóros esetben bővérűség, vérzés, ödéma következhet be.
A vörös szem kórkép lehet egy vagy kétoldali, járhat látásromlással vagy anélkül, kísérheti fájdalom, de lehet fájdalommentes is.
Minden, a kötőhártyát érő izgalom első tünete a vérbőség, amikor a látható erek kitágulnak, megvastagodnak, a kapillárisok vérrel telnek meg, a kötőhártya kivörösödik. A bulbaris kötőhártya vérbősége ránézéssel felismerhető, az alsó áthajlás pedig úgy tekinthető meg, hogy az alsó szemhéjat lefelé húzzuk, miközben a beteg felfelé néz. A felső tarsalis kötőhártya és a felső áthajlás azonban csak a szemhéjak kifordításával vizsgálható.
A vérzések a kötőhártyán lehetnek pontszerűek vagy nagyobb, lapos, sötétvörös foltok. Okozhatja görcsös köhögés, erős hasprés, intenzív fizikai terhelés, múló, egyéb tüneteket nem okozó vérnyomás-emelkedés vagy a szem erőteljesebb megdörzsölése. A betegnek rendszerint nagy riadalmat okoz, de az esetek többségében fájdalmatlan, teljesen ártalmatlan elváltozás, amely kezelést nem igényel, pár nap alatt spontán felszívódik. Ritkán nagyobb sérülés részjelensége lehet. A kötőhártyaödéma különösen a bulbaris kötőhártyán feltűnő. Enyhébb formájában a kötőhártya egyenletesen megduzzad, súlyosabb esetben a felszaporodó folyadék nagy hólyagok alakjában emeli el a kötőhártyát. A duzzadt kötőhártya ilyenkor a szaruhártyára borul, esetleg a szemrésből is kitüremkedik.
Vörös szem esetén a szakember könnyen felismeri, hogy felületes kötőhártya-gyulladásról vagy a szemgolyó mélyebb szöveteinek megbetegedéséről van-e szó. A vörös szem többnyire egyoldali a szemhéjak és a könnyszervek betegségeiben, a szaruhártya, az ínhártya és a szem középső burkainak gyulladásakor. Vérbőséggel, heves fájdalommal és többnyire jelentős látásromlással jár a zöldhályogos roham vagy az egyéb betegség talaján kialakult másodlagos zöldhályog. Vörös szemet látunk a pajzsmirigy túlműködése vagy a szem mögött fejlődő tumorok miatt kialakuló exophtalamus, azaz a szemgolyó előre helyeződése esetén is.
Leggyakrabban azonban a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) okoz vörös szemet. A beteg ilyenkor égésre, viszketésre, idegentest-érzésre, de nem kifejezett fájdalomra panaszkodik, többnyire mindkét szemén. Sok esetben váladékozás is kíséri. Normálisan a kötőhártya sejtjei minimális váladékot (nyákot) termelnek. A nyák termelődése folyamatos, alvás közben is tart, mennyisége éppen elegendő, hogy a felszínt nedvesen és síkosan tartsa. Minden kötőhártya-izgalom fokozott nyáktermelődéssel jár. Mérsékelt esetben a váladék a belső zugban gyűlik fel, közepesen súlyos esetben ébredéskor a pillákon beszáradva a szemhéjakat összetapasztja, súlyos esetben a váladék állandóan csurog a szemrésből. A betegség általában néhány napig vagy 1-2 hétig tart, ritkán előfordulhat ennél hosszabb gyógyulási idő is.
A kötőhártya-gyulladás lehet akut (heveny, gyors lefolyású) és krónikus (idült, hosszan tartó). Okozhatja baktérium, gomba, vírus, parazita, egyéb mikroba, lehet allergiás, de ismerünk úgynevezett nem patogén eredetű conjuctiviseket is. Ez utóbbiak hátterében leggyakrabban füst, por, vegyszergőz vagy más mechanikai irritáció, fénytörési hiba, esetleg orrmelléküreg-folyamatok állhatnak.
Az egyszerű kóros kötőhártya-gyulladás többnyire a nap folyamán egyre fokozódó égő, szúró érzéssel, a szem fáradásával jár, a panaszok este mindig erősebbek. Gyakrabban találkozunk ezzel az állapottal vörös hajú, fehér bőrű, világos szemű betegeknél. Nevével ellentétben gyógyítása nem egyszerű, orvos és páciens részéről egyaránt sok türelmet igényel.
Elhanyagolt száraz szem tünetegyüttes szövődményeként conjuctivitis sicca, azaz kiszáradásos kötőhártya-gyulladás alakulhat ki.
A kötőhártya-gyulladás gyógyszeres kezelése a kiváltó októl függ, amelynek meghatározása - műszeres vizsgálat alapján - szemorvos feladata. A patikákban recept nélkül kapható (egyébként kiváló) szemészeti készítmények egy része csak a felszíni vérbőséget csökkenti, ami a gyógyulás hamis illúzióját keltheti a kiváltó ok tényleges megszüntetése nélkül.
