Mit nevezünk fülzúgásnak?
Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás - ha valaki tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon vagy mindkét fülben egyaránt, illetve lehetnek folyamatosak vagy pulzálóak. Az érintettek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, hiszen zavarják a nyugodt pihenést, a tanulást, a munkavégzést, érdemes tehát mielőbb orvoshoz fordulni a problémával.
Kiket veszélyeztet a fülzúgás?
Az évek múlásával az idegrostok száma is jelentősen csökken, ez pedig hozzájárulhat az idősebb korban megjelenő fülzúgáshoz. A hallás folyamatában szintén fontos szerepet játszó szőrsejtek károsodása azonban már fiatalabb korban is bekövetkezhet, rendszerint zajártalom következtében. Ezért bizonyos foglalkozási körökben - építkezésen, iparban dolgozóknál, zenészeknél, katonáknál - még nagyobb a fülzúgás kialakulásának rizikója.
A fülzúgás kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, a stresszes életmód, a magas- vagy alacsony vérnyomás , valamint az érszűkület is. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik, így antibiotikumok, rosszindulatú daganatos betegségek gyógyítására használt készítmények vagy vizelethajtók. Emellett gyakran jelentkezik a probléma poszttraumatikus stressz szindróma nyomán is. A belső fül bármilyen okból kialakuló vérellátási zavara hatására is létrejöhet fülzúgás, gyakran halláscsökkenés mellett. Fülzúgást okozhatnak továbbá a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, egyes élvezeti szerek, de jelentkezhet fülkürthurut vagy középfülgyulladás, illetve fülműtét szövődményeként is.
Hogyan készüljünk a kivizsgálásra?
A fülzúgást hirtelen hanghatás is kiválthatja, így egy hangos durranás, koncert vagy balesetből fakadó robaj. Érdemes átgondolni, előfordult-e velünk ilyesmi a közelmúltban. Néhány gyógyszer is közrejátszhat a fülzúgás megjelenésében, kivizsgálás előtt ezért írjuk össze a rendszeresen szedett készítményeket és a recept nélkül kapható szereket, táplálékkiegészítőket is. Jegyezzük fel, ha a közelmúltban valamilyen balesetet szenvedtünk, azaz a fejet vagy a nyakat sérülés érte, esetleg műtéten estünk át. Az is fontos információ lehet, hogy fogyasztunk-e rendszeresen koffeint vagy alkoholt, dohányzunk-e, mennyi folyadékot veszünk magunkhoz naponta, illetve sok stressz ér-e a mindennapokban. Ha készült bármilyen laborvizsgálat, képalkotó vizsgálat a közelmúltban, annak eredménye is fontos lehet.
A fülzúgás kezelése
"Rövidebb ideje fennálló fülzúgás hátterében különböző okokból kialakult vérellátási zavar állhat, ezért itt a kezelés során rendszerint keringésjavítókat adunk, illetve a kezdeti időszakban a szteroid terápiától várjuk leginkább a javulást" - mondta el dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. Hozzátette, a kellő folyadékbevitel minden időszakban fontos. Ha a páciens hajlamot mutat rá, akkor a kezdeti időszakban is ki lehet egészíteni jó hatásfokú - nem gyógyszeres - kezeléssel a keringésjavítást.
Alternatív kezelési módszerek
"Ha a gyógyszeres kezeléssel sem érünk el érezhető javulást, akkor alternatív kezelési módok is szóba jönnek. A magyar kutatók által kifejlesztett - a korábban használtakhoz képest sokszoros teljesítményű - lágy lézerrel az utóbbi két évben igen jó eredmények születtek" - mutatott rá a szakember. Kitért rá, a mágneses terápia továbbra is jó alternatíva lehet, de fontos tudomásul venni, hogy általában csak 4-6 hetes, naponta történő kezeléstől várható javulás. A neuromoduláció elvén működő készülékeknél a megfelelően kiválasztott, a fülzúgást elfedő hangot szintén tartósan javasolt alkalmazni, így elősegítve, hogy agyunk figyelmen kívül helyezze a berögzült hangot. Fontos leszögezni, hogy sem a gyógyszeres, sem az alternatív terápiák alkalmazása nem garancia a tünetmentességre, ugyanakkor a részletes anamnézisfelvétel segítheti az orvost a leghatásosabb kezelés megválasztásában.
