Szemhéjkifordulás
Normális esetben a felső és az alsó szemhéjak befedik a szemgolyót, nyitott állapotukban részlegesen, csukott helyzetben pedig teljesen. Az egyik szemhéj (rendszerint az alsó) kifordulása, vagyis kifelé történő eltolódása azzal jár, hogy a szemhéj elveszíti kapcsolatát a szemgolyóval. Ennek az a következménye, hogy a könnyelvezetés (drénezés) nem megfelelő, a szemhéj belső falát borító kötőszövet levegőnek van kitéve, ezért kiszárad és irritálódik.
A szemhéjkifordulás (ectropium) ilyen módon idült kötőhártya-gyulladást vált ki, ami kivörösödéssel jár. Az állandó könnyezés miatt az arcbőrt áztató könnycseppek pedig bőrgyulladást okoznak.
A bőrirritáció miatt szükséges helyi kenőcsös kezelésen kívül sebészeti beavatkozásra is szükség van a szemhéj rendellenességének megszüntetésére.
Szemhéjbefordulás
A szemhéj szabadon lévő peremének befelé fordulása miatt a pillák dörzsölik a kötő- és a szaruhártyát - ez az entropium jellemzője. A dörzsölés irritációt vált ki (kötöhártya- és szaruhártya-gyulladást), azzal az eshetőséggel, hogy ha a rendellenesség tartósan fennmarad, akkor a szaruhártya végleges elváltozása következik be, ami látási zavarokat, sőt vakságot okozhat. A szemhéjbefordulás felnőtteknél leginkább a szemhéjizomzat tónuscsökkenésének tulajdonítható, néha pedig a szemhéj kötőszövetének sérülése (sebesülés, égés, fertőzés okozta szemgyulladás), összehúzódása következtében fordul elő. A túlsúlyos újszülöttnél figyelhető meg a születési entropium, amely néhány hónap múlva magától eltűnik; általában következmények nélkül marad, mivel a szempillák még rövidek.
Az újszülöttek esetét kivéve, ahol a gyógyulás magától megy végbe, az entropium a szaruhártya károsodásának elkerülése érdekében minden esetben sebészeti kezelést igényel (kis műtét helyi érzéstelenítésben).
Szemhéjsüllyedés
A felső szemhéj rendesen a "10 óra - 2 óra" vonal szerint metszi az íriszt, ha a szem e színes részét egy óra számlapjához hasonlítjuk. Süllyedésnek tekintjük, ha a felső szemhéj e szint alá süllyed. Amennyiben akadályozza a látást, teljes, ha nem, akkor részleges a szemhéjsüllyedés. Lehet veleszületett, amikor már a születésnél észlelhető. Szerzett bántalomként lehet egyoldali, s ilyenkor általában helyi oka van: a szemhéj sérülése, a felső szemhéj emelő izmainak gyengesége, a szemmozgató idegek sérülése, melyek ennek az izomnak beidegzését végzik, agydaganat vagy érrendszeri rendellenesség. A kétoldali szemhéjsüllyedés egy általános betegség, mely főleg a csecsemőmirigy rendellenességével kapcsolatos másodlagos izomgyengeség (myasthenia) következménye.
Lényegében a betegség okától függ. A veleszületett szemhéjsüllyedést sebészeti úton kell helyrehozni, hogy elkerüljék a látás kifejlődésének zavarait. 21. szám
