A Henipa-vírusok alkotják az RNS-vírusok egyik nemzetségét a Paramyxoviridae családban. Ezeket a kórokozókat természetes körülmények között a gyümölcsevő denevérek (repülő rókák) és többfajta kistestű denevér hordozza. Az állatok nyálában, vizeletében, spermájában és székletében is fellelhető a vírus. A repülő emlősökben azonban a vírus nem okoz tüneteket. A Henipa-vírusokat hosszú genomok és a hordozógazdák széles skálája jellemzi. A WHO szerint a közelmúltban megjelenő zoonózist (állatról emberre átterjedő megbetegedést) okozó patogének, amelyek képesek a háziállatokat és az embereket is halálosan megfertőzni, aggodalomra adnak okot.
A Henipa-vírusokat már a 90-es évek óta ismerik, de sokáig úgy vélték az orvosok, hogy csak az ausztráliai Brisbane-ben felfedezett Hendra-vírus és az 1999-ben Malajziában mintegy száz halálos áldozattal járó járvánnyal bemutatkozó Nipah-vírus áll rokonságban. 2009-ben viszont kiderült, hogy RNS-szekvenciájuk alapján további három patogén is filogenetikai kapcsolatban áll az ismert Henipa-vírusokkal: a Cedar-vírus (Ausztrália), a Mòjiāng-vírus (Kína) és a Kumasi-vírus (Ghana). Mivel Ausztráliában, Ázsiában és Afrikában is megtalálhatóak ezek a kórokozók, a Henipa-vírusok potenciális járványrégiói bárhol lehetnek a világon.
Trükkös gyilkosok
A Henipa-vírusoknak van egy nagy trükkjük, amely még veszélyesebbé teszi őket. Egy szokatlan eljárásról van szó, amelyet RNS-szerkesztésnek neveznek: ennek célja, hogy egyetlen génnel többféle fehérjét állítsanak elő. Ez a módszer valószínűleg megzavarja a megtámadott szervezet vírusellenes védekezőrendszerét.
Amiért a Henipa-vírusokról beszélnünk kell, az a Nipah-vírus dél-indiai megjelenése, ahol Kerala államban május 18-a óta 16 ismert halálesetet okozott. A fertőzés első jelei közé tartozik a láz, a hidegrázás, az izomfájás és más különféle fájdalmak. Végül a vírus agyvelőgyulladást okoz, amely rohamokkal és fejfájással jár. Ha súlyos a gyulladás, a betegség kómába torkolhat. A betegség halálozási rátája brutálisan magas, 40 és 75 százalék közé esik. Akik túlélik a fertőzést, azok is maradandó károsodást szenvedhetnek, romlanak a kognitív képességeik, rohamok gyötrik őket, de beszámoltak a hallás és a látás romlásáról is.
A fertőzéshez elég annyi, hogy az emberek olyan gyümölcsöt fogyasszanak, amely érintkezésbe került a denevérek valamilyen testváladékával. De még nagyobb veszélyt jelent, hogy a sertések nagyon könnyen megfertőződnek, majd köhögésük és vizeletük vagy fekáliájuk révén megfertőzik az őket gondozó embereket. (A brisbane-i Hendra-vírus-fertőzések esetében például lovak voltak a közvetítők.) A betegeket ápolók vagy a családtagok is könnyen a fertőzés áldozatai lehetnek, ha nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek kizárják az érintkezést a testváladékokkal.
Nincs rá gyógyszer
A betegségre nincs speciális kezelés, a megelőzés a legfontosabb a védekezésben. Jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban olyan oltóanyag, amelyet emberek vagy állatok számára fejlesztettek volna ki. A kanadai járványügyi központ jelentése szerint a Nipah-vírust a hatóságok már a 2001. szeptember 11-i támadások után komolyan elkezdték tanulmányozni, a kórokozó ugyanis egyike lehet azoknak, amelyeket fel lehet használni bioterrorizmusra. A kormányok és a potenciális járványok elleni civilszervezeti munkát koordináló szövetség, a CEPI 25 millió dollárt helyezett kilátásba a Profectus BioSciences és az Emergent BioSolutions cégek számára, hogy felgyorsítsák a Nipah-vírus elleni védőoltás kifejlesztését.
Indiában időközben bejelentették, hogy közel állnak hozzá, hogy a járványt megszűntnek nyilvánítsák. A fertőzést túlélő emberek azonban még mindig karanténban gyógyulnak, családjukkal pedig nem érintkezhetnek közvetlenül. Erre csak akkor kerülhet sor, ha e végső tesztsorozat teljes bizonyossággal megállapítja a vírusmentességüket. A WHO szerint a fertőzés lappangási ideje 4 és 14 nap közötti, de ismert olyan beteg is, akinél 45 napos volt az inkubációs időszak. A lappangási idő keralai átlaga 21 nap volt. Mivel az utolsó haláleset május 19-én volt, a hivatalos protokollnak megfelelően további 42 napot kell várni, hogy a veszély elmúltát hivatalosan is bejelenthessék június végén.
