Leromboljuk a só mítoszait - infografika
Szigorúan határok között kellene tartanunk a só fogyasztását, különben súlyos betegségek forrása lehet. Az életünkben betöltött kulcsszerepe világos, így a sóról mindenkinek megvan a véleménye, amit gyakran mítoszok alapoznak meg. Infografikánkkal néhányat megcáfolunk ezek közül.
A só meglehetősen kétszínű tápanyag. Hatására javul az ételek élvezeti értéke, jobb étvággyal eszünk, ami támogatja a hatékony emésztést, a benne lévő nátrium pedig segíti az idegrendszer és az izmok működését. De közben a só megköti szervezetünkben a vizet, megnöveli a vér térfogatát, ami így nagyobb nyomást fejt ki az erekre, s ez hosszútávon érelmeszesedéshez, illetve kardiovaszkuláris betegségekhez vezet.
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány adatai szerint a napi bevitt sómennyiség csak néhány termékcsoportban koncentrálódik, amelyek a sóbevitelben elfoglalt jelentőségük szerint a következők:
- 35 százalékos résszel a gabona és gabonapehely termékek, így a kenyér, a reggeli gabonafélék (müzli és társai), reggeli ételek (közönséges és finom pékáruk), pizza (akár mélyhűtött, akár friss), kész pasta (például spagetti).
- 26 százalékos súllyal a hús és hústermékek, közte szalonna, sonka, kolbász, felvágott, gyorsétermi csirke (csirkeszárny, csibefalat).
- 8 százalékos résszel a tej és tejtermékek, így sajtok és sajtkrémek.
- Kisebb arányban szerepelnek az étrendben, de magas sótartalmuk miatt mégis figyelmet érdemelnek a következők: popcorn, ketchup, szójaszósz, mustár.
