Koronavírus: miért gyengíti az immunrendszert az öregedés?

A szervezetünk idővel veszít védekezőerejéből, a védelmi képességeinek sokszínűségéből. Az oltások által kiváltott immunválaszok szintén gyengülnek. A tudósok ennek tudatában dolgoznak azon, hogy fokozzák az idősek védelmét az új koronavírus, az influenza és más kórokozók ellen.

A koronavírus-járvány egyik legnyilvánvalóbb trendje, hogy a betegséget okozó koronavírus az idősebbek számára a leghalálosabb. Magyarországon az elhunytak átlagéletkora például 77,6 év. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC statisztikái szerint pedig a halálos áldozatok 80 százaléka 65 évnél idősebb. Ez egyrészt annak a következménye, hogy bizonyos életkor felettieknek (a mostani járványnál 65 évnél húzzák meg ezt a határt) nagyobb a valószínűséggel vannak komolyabb betegségeik, illetve a légúti rendszerük teljesítőképessége is gyengébb már. A megnövekedett kockázat másik tényezője valószínűleg azimmunrendszererejének a korral bekövetkező csökkenése, hiszen az orvosok előtt régóta ismert, hogy az idősebbek immunrendszere nehezebben küzd meg a fertőzésekkel - emlékeztet a Knowable magazin cikke.

vakcina
A vakcinák hatásosabbak lesznek, ha az idősebbek biológiájához igazítják őket - Fotó: Getty Images

Az életkorral gyengülő immunrendszer világosan megmutatkozik az oltások tanulmányozásakor. A CDC szerint a 2018-19 közötti időszakban a szezonális influenzaoltás a 17 évesnél fiatalabbak 60 százalékánál volt hatásos, míg ugyanaz az oltás az 55 évesnél idősebbek körében már csak 25 százalékos hatásosságot ért el.

Jelenleg is hatalmas erővel folyik a munka a SARS-CoV-2 vírus elleni oltások létrehozása érdekében, de kérdéses, hogy ezek mennyire lesznek hatékonyak a legveszélyeztetettebb korosztály esetében. Michael Cancro, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusa attól tart, hogy bármely koronavírus-oltás kevésbé jelent majd védelmet az idősebbeknek. Ez felelne meg ugyanis annak, amit más betegségek kivédésére szolgáló már jelenleg is létező vakcinák esetén tapasztalni lehet. "Kétlem, hogy a hatásuk rosszabb lenne, de nem hiszem, hogy bármennyivel is jobb lesz" - jelentette ki Cancro, aki az immunrendszer életkorhoz kapcsolódó változásairól az Annual Review of Immunology orvostudományi folyóiratban írt cikket. Az immunrendszer életkorral járó gyengülésének megértése az új koronavírus nélkül is időszerű, hiszen - továbbra is a CDC adatait idézve - a tavalyi influenzajárványban elhalálozottak háromnegyede is a 65 évesnél idősebbek közül került ki.

Hogyan működnek az oltások?

A vakcinák ugyanúgy stimulálják az immunrendszert, mint a tényleges fertőzés, de nem kell attól tartani, hogy a hatásukra súlyos vagy halálos tünetek alakulnának ki. A vakcinákat többféle módszerrel is elő lehet állítani, amire keretes írásunkban külön is kitérünk. A sikeres oltás az immunsejtek két osztályát aktiválja: a B-sejteket és a T-sejteket. A B-sejtek inaktívvá teszik a kórokozókat, vagy megjelölik őket az elpusztításukhoz. Erre Y-alakú molekulákat, úgynevezett antitesteket használnak. A T-sejtek elpusztítják a fertőzött sejteket és irányítják az immunrendszer többi részét, ideértve a B-sejteket is.

Ezeket a T-sejteket egy másik immunszereplő, az úgynevezett antigénbemutató sejt figyelmezteti a lehetséges veszélyekre. Elteszi a kórokozók darabjait, darabokra osztja azokat és megjeleníti őket a felszínén. A közeli T-sejtek erre úgy reagálnak, hogy gyorsan osztódni kezdenek, hogy a mennyiségük körülbelül az ezerszeresére növekedjen. Amikor az orvos a torok duzzadt nyirokcsomóit kitapintja, éppen azt a jelenséget igyekszik beazonosítani.

Az aktivált B- és T-sejtek többsége hamarosan elpusztul, miután találkozik egy mikrobával vagy az oltással. Néhány azonban memóriasejtekké válva éveken vagy akár évtizedeken át is eltárolhatja az információt, amelynek segítségével az immunrendszer azonosíthatja az egyszer már megismert fertőzést, és így kivédheti a támadását. A sikeres oltást éppen az jellemzi, hogy bemutatja a betegséget az immunrendszernek, amely felkészülhet a védekezésre, és adott esetben emlékezni fog, hogy mit kell tennie.  Az oltások azok (például a gyermekek) számára különösen fontosak, akik a legkevésbé voltak a kórokozóknak kitéve.

Hogyan változik az immunválasz az életkorral?

Az immunválasz életkortól függő csökkenésének valószínűleg több oka van. Az egyik az, hogy az idősebb felnőttek B-sejtjei kevésbé kifinomult antitesteket termelnek. Amikor egy B-sejt aktiválódik és elkezd osztódni, mindegyik duplázódással kissé mutálódnak az antitesttermelő génjei. Ez olyan sejtpopulációt hoz létre, amelyben ugyanannak az antitestnek kissé eltérő változatai találhatók meg. Leginkább egy zenei téma variációihoz lehet hasonlítani ezt a változást. Néhány antitest-változat hatásosabb a kórokozóval szemben, mint mások. A leghatékonyabb formákat előállító B-sejtek jeleket kapnak a szomszédos T-sejtekről, hogy folytassák az osztódást, míg a többi sejt elhal. De az életkor növekedésével az antitest-termelő gének mutációját szabályozó gének aktivitása csökken, ami segít megmagyarázni, hogy az idősebbeknél néha miért hiányosak az antitestválaszok.


Habár az idősebb felnőttek megőrzik az immunsejt-memóriát, mégis gyengébben reagálnak a kórokozó új verzióira, amelyek egy kicsit megváltoztak azóta, hogy az adott személy immunrendszere a legutóbb találkozott velük. A tudósok régóta tudják, hogy amikor egy új kórokozótörzs jelenik meg, az immunrendszer kevésbé reagál erre, mint az eredeti törzsre. Ez azért történhet meg, mert az első törzsre reagáló memóriacellák működésbe lépnek, miközben  az újabb törzsre szabott válaszreakció kifullad. 

Az eredeti antigén bűn

Az immunológusok ezt a jelenséget eredeti antigén bűnnek hívják, Ádám és Éva történetére utalva, az Éden kertjében. Az eredeti antigén bűn megnehezíti a hatékony mutáns kórokozók, mint például az influenza, hatékony antitestválaszának felépítését. A H1N1 influenza törzs például a spanyolnátha-járvány 1917-18-as kialakulása óta velünk van, és azóta évente mintegy 14 új mutációt hoz létre. Az idősebbeknek a T-sejtjük is kevesebb, amelyek képesek reagálni az új fertőzésekre vagy az oltásokra.

A szervezetünk 20 éves korunk körül többnyire abbahagyja az új T-sejtek előállítását, és arra számít, hogy ami van, az elegendő lesz már az életünk hátralévő részében. Olyan ez, mintha egy város lassanként elveszítené a képzett szakembereit - mondja a Stanford Egyetem immunologusa, Jörg Goronzy, aki az öregedés T-sejtekre gyakorolt hatását kutatja. A túlélő T-sejtek másképpen viselkednek, mint a fiataloknál. Goronzy és munkatársai kimutatták, hogy az idősebb felnőttek T-sejtjei kisebb valószínűséggel segítenek a B-sejteknek, vagy válnak hosszú életű memóriasejtekké. Ehelyett az idősebb felnőttek szervezete hajlamosabb T-sejteket termelni, amelyek rövid aktív időszak után elhalnak. Ez az immunválasz szükséges része, ám nem olyan, amely tartós védelemhez vezet.

A vakcinákk két fő csoportra oszlanak, az aktív és a passzív védőoltásokra. Az aktív oltás során szervezetünk immunrendszere tevőlegesen részt vesz a védettség kialakításában. Ilyenkor az oltóanyag tartalmazza a betegséget kiváltó kórokozót olyan formában, hogy az megbetegedést nem tud létrehozni, de az immunrendszert ellenanyagok termelésére serkenti. A vakcinák tartalmazhatnak élő, gyengített kórokozókat, vagy nem élő, elölt vírusokat és baktériumokat, vagy ezeknek csak valamely részét, illetve a baktériumok által termelt, de hatástalanított méreganyagokat. A passzív oltás alkalmazásakor a szervezetbe nem kórokozókat, hanem már kész ellenanyagokat viszünk be, ezért azonnal hatásosak, de gyorsan kiürülnek, és nem nyújtanak tartós védettséget. Leginkább akkor alkalmaznak ilyen módszert, ha súlyos betegség kialakulását kell megelőzni, és a fertőződés akár már meg is történhetett. Részletek!

Ezeket a hatásokat a kutatók olyan gyógyszerek kifejlesztésével igyekeznek ellensúlyozni, amelyek javítják az immunmemóriát. Ezt például azzal érik el, hogy olyan molekulákat tartalmaznak, amelyek stimulálják az antigénbemutató sejteket éppen azokon az utakon keresztül, amelyek aktiválják ezeket a sejteket a kórokozókkal való találkozáskor. De arra is irányulnak kísérletek, hogy imitálják a kórokozókat, vagy olyan molekulákat hozzanak létre, amelyek mozgásba hozzák az immunsejteket.

A kutatók arra is törekednek, hogy azonosítsák az életkor által befolyásolt immunvonalakat, és megpróbálják megfordítani ezeket a változásokat. Egy 2018-as vizsgálatban 65 évesnél idősebb embereket kezeltek olyan kísérleti gyógyszerekkel, amelyek gátoltak egy biokémiai útvonalat, amely az életkorral egyre aktívabbá válik. A gyógyszerekkel kezelt 264 személynél erősebb influenza vakcina-antitestválaszt mutattak ki, mint azoknál, akik csak influenza elleni oltást kaptak. Ez arra utal, hogy az idősebbeknél is hatékonyabbak lehetnek a vakcinák, ha azokat hozzáigazítják a biológiájukhoz.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy még egy olyan oltás is, amely nem 100 százalékosan hatékony, csökkentheti a gyógyulási időt és a tünetek súlyosságát. Egy CDC tanulmány szerint azoknak az 50 évesnél idősebb embereknek, akik 2010 és 2011 között influenzaoltást kaptak, a felénél is kisebb lett a kockázatuk, hogy kórházba kerüljenek. Ráadásul aki oltást kap, kevésbé valószínű, hogy megfertőzi a környezetében élőket.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +30 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban kedden délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, szikrázó napsütésre számíthatunk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag