A depresszió kezelésére nem elég a szerotonin

A depresszió a világ egyik legnagyobb egészségi problémája. A WHO szerint a Földön körülbelül 300 millióan küzdenek vele, s így ez a leggyakoribb megbetegedések egyike. Magyarországon tízből egy felnőtt úgy gondolja magáról, hogy depressziós. Ez a kórkép hatékonyan kezelhető, igaz, nem egyszerűen.

Magyarországon minden adott hónapban több mint 250 ezer major depressziós beteggel kell számolni, akiknek csak mintegy 40-45 százaléka áll orvosi (gyógyszeres) kezelés alatt. Az unipoláris major depresszió 1990-ben a világon a negyedik leggyakoribb oka volt a teljes egészségben megélhető életévek elvesztésének (DALY), míg 2010-ben a harmadik. A 2020-ra szóló előrejelzések szerint pedig az ischaemiás szívbetegség mögött a második helyet foglalja majd el. A legfrissebb előrejelzések még borúlátóbbak, ezek szerint 2030-ra az unipoláris depresszió és a következményes öngyilkosság lesz a DALY leggyakoribb oka. A bipoláris betegség a negyedik leggyakoribb az unipoláris depresszió, a szorongásos betegségek és a kóros szerhasználat után a pszichiátriai betegségek között - írta Dr. Rihmer Zoltán a Medical Tribune-ban .

depresszio
A depresszió több mint túlzásba vitt szomorúság. Fotó: 123rf

Ráadásul a kezelések körül sok a vita, főleg azért, mert felépült egy "szerotoninkultúra", amely túlzott figyelmet kap a szerotonin depresszióban elfoglalt helyéhez képest. Ennek az a valószínű oka, hogy ezt sikerült szembe állítani a betegekre gyanakvóan tekintő társadalmi közhangulattal, amely ezáltal sokkal elfogadóbb lett. A Popular Science magazinban a problémát elemző Grace Huckins, stanfordi idegtudományi szakember szerint a depresszió legtöbb gyógyszeres kezelésében a szerotonin azonban szinte biztosan szerepet játszik.

Mik azok az SSRI-k?

Az alkalmazott gyógyszerek mindegyike úgynevezett szelektív szerotonin újrafelvétel-gátló (SSRI) anyag. Ezek megakadályozzák az idegsejteket abban, hogy a szinapszisokból (az ingerületet átadó pontokból) kiürítsék a szerotonint , amely aztán emiatt nagyobb hatást gyakorolhat a fogadó neuronra. Az SSRI-k önmagukban nem tartalmaznak szerotonint, nincs bennük neurotranszmitter, azaz ingerületátvivő-anyag, de a közreműködésükkel nő a szerotonin hatása az agyban.

Az SSRI-k hatására egy véletlen folytán figyeltek fel. A tuberkulózis kezelésére használt gyógyszerek ugyanis váratlanul javították a betegek hangulatát. Az orvosok a hatóanyag ismeretében ebből arra következtettek, hogy amennyiben a szinapszisokban a szerotonint növelő gyógyszerek enyhíthetik a depresszió tüneteit, akkor talán ezeket a tüneteket a szerotonin hiánya okozhatja. Ez egy nagyszerű hipotézis volt, de nem állta ki az idő próbáját.

Kiderült ugyanis, hogy hetekig kell a szerotoninszintet a depressziós páciensek szinapszisaiban magas szinten tartani, mire megjelenik a mérhető hatás. Ha a depresszió egyszerűen a szerotonin hiánya lenne, akkor egy ilyen terápia várhatóan sokkal gyorsabb eredményeket hozna. Ráadásul a hatás sem olyan erős, mint ami elvárható volna. A vizsgálati adatok ugyanis azt mutatták, hogy a placebók hatása mintegy 80 százaléka az antidepresszánsokénak.

Más problémák is vannak

Mintegy 40 százalék annak az esélye, hogy az először alkalmazott SSRI egyáltalán nem fog hatni. Azaz lehet, hogy sokáig kell próbálkozni, mire a megfelelő gyógyszert sikerül kiválasztani. Másrészt ismertek a kockázatok is. Bizonyíték van rá ugyanis, hogy az SSRI-k erősíthetik az öngyilkossági gondolatokat, különösen a fiatalabb betegeknél. Ezért a hatékony depressziós kezeléshez sokkal többre van szükség, mint a szerotoninra. Valójában a szerotonin és a depresszió közötti kapcsolat működését a tudósok még mindig nem tárták fel pontosan, és továbbra sincs egyszerű vagy garantált gyógymód a depresszióra. A sikeres SSRI-kezelésig hónapok telhetnek el próbálkozással, és sok bizonytalanságon kell átjutni e kritikus időszakban a lehető legjobb terápia eléréséig.

A depressziónak vegetatív jelei is lehetnek, például az alvási szokások megváltozása. A depressziósok vagy álmatlanságban szenvednek, vagy az átlagnál jóval többet alszanak. Ha alvási szokásainkban tartós, valamilyen extrémebb irányba tartó változást veszünk észre, kezdjük el tudatosan figyelni magunkat. Részletek!

Ezért nagyon fontosak a depressziós betegek számára a gyógyszereken túl rendelkezésre álló kezelési lehetőségek. A beszélgetésen alapuló terápiák, például a kognitív viselkedésterápia (CBT) rendkívül hatékonyak. Kutatások kimutatták, hogy a CBT éppúgy működik, mint az antidepresszánsok, és hatékonyan megakadályozhatja a remissziót. Együttes alkalmazás esetén a CBT és az antidepresszánsok hatékonyabbak, mint bármelyikük külön. Más gyógyszerek is vannak az SSRI-n kívül, amelyek akár jobban is működhetnek. A ketamin például szinte azonnal enyhíti az öngyilkossági gondolatokat, de a pszichedelikus gyógyszerek is hasznosak lehetnek a kezelések során.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
vércsoportok
Ez a legritkább vércsoport a világon – Nem véletlenül hívják aranyvérnek
halfogyasztás
Ez a legegészségtelenebb hal, mégis ezt veszik a legtöbben
D-vitamin
D-vitamin: májusban is kell még szedni? – Mutatjuk, mi lenne a legjobb az orvosok szerint
kullancs
Meglepően egyszerű trükk a kullancsok ellen – egy hétköznapi háztartási eszköz elegendő
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +23 °C
Minimum: +11 °C

A gomolyfelhők lassan megszűnnek, ezekből estig északkeleten még előfordulhat zápor, zivatar. Emellett dél felől fátyolfelhőzet húzódik fölénk, ami éjszaka az ország nagy részét be is borítja, az ország déli harmadában meg is vastagszik. A többnyire mérsékelt északias szél néhol időnként megélénkül.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 14 fok között alakul. Pénteken fronthatás már nem várható, az idő újra melegedni kezd.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!
kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!