A Columbia Egyetem kutatói olyan "álcázó" rendszert fejlesztettek ki, amely átmenetileg elrejti a terápiás baktériumokat az immunrendszer elől, így azok hatékonyabban pusztíthatják el a rákos sejteket egerekben. A mikrobák DNS-ének manipulálásával génáramköröket programoztak át, amelyek molekuláris "köpenyt" építenek a baktériumok köré.
Felületi védőburok
A kutatók növelni tudták a vizsgált baktérium (Nissle 1917 E. coli) élethosszát és mennyiségét az emberi vérben. Illetve elérték azt is, hogy a baktériumokat célzottan juttassák el a daganatokba, beleértve a rákos áttéteket is. A Nature szaklapban megjelent tanulmány szerint a kutatók a baktériumok felületét bevonó cukorpolimereket, a kapszuláris poliszacharidokat (CAP) manipulálták genetikailag. Ez a vegyület a természetben segít a baktériumoknak megvédeni magukat a szervezet immunrendszerének támadásaitól. A CAP nélkül a baktériumok elveszítik a felületi védelmüket, és gyorsan kiürülnek a szervezetből.
A kutatók lényegében egy új CAP-rendszert hoztak létre, amelyet iCAP-nak neveztek. A rendszert egy külső jelzés segítségével - egy IPTG nevű kis molekulával - aktiválják, mint egy kapcsolót. Ennek segítségével képesek voltak a daganat növekedését vastagbél- és emlőrákos egerekben jobban visszaszorítani, mint az iCAP-rendszer nélküli kontrollcsoportban.
Bár a baktériumok terápiás célú felhasználása alternatív megközelítést jelent a rákos megbetegedések gyógyításában, a módszernek lehetnek korlátai. Például nagy mennyiségben elszaporodva gyulladásos tüneteket okozhatnak a szervezetben, az immunrendszer ugyanis idegen és veszélyes anyagként érzékeli őket. A túl kevés baktérium viszont nem ér semmit a gyógyításban. A kutatók szerint az új eljárásuk megoldhatja ezt a kritikus problémát.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: