A daganatok között a vakbélrák előfordulása viszonylag ritkának tekinthető. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint Magyarországon évente nagyságrendileg 5000-5500 embernél diagnosztizálnak vastagbéldaganatot , ennek nagyjából 2,5-4,5 százaléka vakbéldaganat. Nagyjából egyenlő arányban érinti a két nemet, előfordulása viszont szinte kizárólag a nagyon idős embereket érinti.
Fontos a korai diagnózis
Öröklött genetikai háttér, az élet során kialakult génhibák, gyulladások, illetve táplálékkal bevitt káros anyagok is elősegíthetik a daganat kifejlődését. Kutatások szerint a rendszeresen dohányzók körében is nagyobb a betegség kialakulásának kockázata, valamint a cukorbetegség , a jelentős súlyfelesleg, a rostszegény táplálkozás is emeli a rizikót. Korai felismerése nehéz, mivel a betegség sokáig tünetmentes marad, de bizonyos esetekben görcsös hasi fájdalmak és puffadás jelentkezhet. Teljes bélelzáródáskor egyebek mellett heves hasi fájdalmak, feszülő has, hányás alakul ki: ilyenkor sürgős műtétet kell végezni.
Korai stádiumú vakbéldaganat nagyon enyhe, szemmel nem észlelhető vérzése a széklet vizsgálatával (úgynevezett székletvér-teszttel) kimutatható, de pontos diagnózist csak vastagbéltükrözéssel lehet felállítani. Emellett szükséges MR- vagy CT-vizsgálat is, ezekkel lehet megnézni, hogy kialakult-e távoli áttét, illetve hogy a daganat a hasüreg környező szerveire ráterjedt-e.
Elsődlegesen sebészileg kezelhető a daganat, a műtétet laparoszkóppal is végzik, és veszélytelen beavatkozásnak minősül. A kemoterápiától csak nagyon korai stádiumban lehet eltekinteni. Teljes gyógyulásra is csak korai diagnózis esetén van nagy esély - ha már májáttét is jelentkezett (ez a leggyakoribb), akkor annak viselkedése, kezelhetősége határozza meg a túlélési esélyeket.
