Ha nem is a Pókember, de egy új kutatás elhozhatja a rák elleni küzdelem új korszakát. Legalábbis a svédországi Karolinska Institutet eredményei szerint egy, a pókselymet használó eljárással megnövelhetik a rákellenes fehérjék élettartamát, amelyek legyőzhetik a daganatokat - írta az IFL Science.
Hozzájárulhat a rák legyőzéséhez
A Structure című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a pókselyem fehérje, amely a természet egyik legerősebb polimerje, megakadályozhatja a P53-nevű fehérje gyors lebomlását a szervezetben, így hozzájárulhat a rák legyőzéséhez. A fehérjét a rákellenes kezelések egyik titkos favoritjának tartják, amely ha tovább él, elvileg több rákos sejtet pusztíthat el. A P53 mutációja az összes rákos megbetegedés mintegy felében megtalálható, és ez a jelenleg ismert leggyakoribb genetikai hiba a rákban.
A pókselyem fehérje abban segít, hogy stabilizálja a P53-at, úgy, hogy vele egyesítve új fehérjét hoz létre. "Sajnos a P53 egy összetett funkciójú fehérje. Nagy és instabil szerkezetű, ami azt jelenti, hogy nem marad meg sokáig a sejtben. Pótolni ezért nem lehet, de egyesíteni más fehérjékkel igen"- mondta Sir David Lane, a Karolinska Institutet vezető professzora. A kutatók a p53-at egy rendkívül stabil és kompakt pókselyemdoménnel vegyítették. Felfedezték, hogy ez az új fúziós fehérje stabilabb, mint a p53, és "feloldotta" a p53 transzlációját, így egy biológiailag aktív fehérje jött létre, ami azt eredményezheti, hogy a hagyományos p53-nál hatékonyabban akadályozza meg a daganatokat.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A P53 egy jól körülírt tumorszuppresszor fehérje, amelynek kritikus szerepe van a sejtosztódás irányíthatatlanná válásának megakadályozásában. Bizonyos értelemben minőségellenőrként működik: a DNS-hez kötődve azt érzékeli, hogy a sejteket UV-fény, vegyi anyagok vagy más genotoxikus anyagok károsítják. A P53 azonosítja az esetleges "hibákat", és "eldönti", hogy kijavíthatóak-e, vagy aktivál egy génutat a károsodás kijavítására, vagy aktiválja az utat a sejt elpusztítására, ha a károsodás túl nagy. Ha a P53 károsodik vagy hibássá válik, a sejtek gyorsan kicsúszhatnak az irányítása alól, és gyorsan osztódni kezdenek, tumort hozva létre.
A módszernek ugyanakkor lehetnek hátulütői, ezért még további vizsgálatok szükségesek. Egyelőre azt vizsgálják, hogyan kezelik a fehérjét a sejtek, és hogy nagy mennyiségben okoznak-e mérgezéses reakciót a szervezetben. A kutatók szerint, ha a módszer kiállja a próbákat, és erre sok esély van, a pókselyem fehérje a jövőben egy rákellenes mRNS-vakcina lehetséges alapanyagául is szolgálhat.
Legjobban: