Orvosi szemmel: a tüdőrákról

A tüdőrák a tüdőben növekvő rosszindulatú daganat. A daganatos halálozás vezető okai közé tartozik mind férfiaknál, mind nőknél, jóllehet ez az egyik leginkább elkerülhető betegség, hiszen a daganatok nagy többségét bizonyítottan a dohányzás váltja ki.

Miért kell ismételni újra és újra?

A tüdőrákról már számtalan felvilágosító közlemény jelent meg, ennek ellenére Magyarországon a tüdőrák előfordulása még mindig rosszabbodó tendenciát mutat. A tüdőrák hazánkban a férfiak esetében vezető daganatos halálok, a nőknél az emlő- és a vastagbéldaganatok után a harmadik helyen áll.

A betegség leggyakrabban 50-70 éves kor között fordul elő. A halálozási arány igen magas, és ez az alacsony gyógyulási arányra vezethető vissza, ami pedig a korai felismerés hiányával magyarázható. Pedig a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség, ugyanis bizonyítást nyert, hogy szoros összefüggés van a dohányzás és a tüdődaganatok kialakulása között. Amerikai adatok szerint a tüdőtumorok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe, s mintegy 4% a radongáz hatásával magyarázható.

Ezekből az adatokból világosan látható, hogy a megelőzésnél elsősorban a dohányzás csökkentésére, másodsorban a kémiai anyagok elleni védekezésre kell koncentrálni.

Ismerjük meg a tüdőt!

A gázcsere tulajdonképpeni szerve a tüdő. Páros szerv, együttesen tompított kúphoz, külön-külön félkúphoz hasonló idomúak. Állományuk szivacsszerű, színük csecsemőben még világos rózsaszínű, felnőttben palaszürke, a beszívott és a kötőszövetben lerakódott koromtól kékesfeketén márványozott rajzolattal. A jobb tüdő valamivel nagyobb, ez 3 lebenyből, míg a bal 2 lebenyből áll. A két tüdő között található a gátor-üreg (mediasztinum), amely igen fontos szerveket - szív, nyelőcső, légcső, nagyerek, idegek, nyirokcsomók - tartalmaz. A tüdőket a duplafalú savós hártya, a mellhártya borítja. Légzéskor a levegő orrunkon vagy szájunkon, a garaton, gégén, légcsövön át jut be a tüdők hörgőrendszerébe, majd a léghólyagocskákba. A tüdők belégzéskor kitágulnak, a léghólyagocskák friss levegővel telődnek meg, míg kilégzéskor az elhasznált levegő az összehúzódó léghólyagocskákból távozik. Közben a léghólyagocskák, illetve az őket övező hajszálerek (kapillárisok) vékony falán keresztül megtörténik a gázcsere, azaz az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása.

Kiket érint a tüdőrák?

A tüdőben növekvő rosszindulatú (rákos) daganat kialakulhat a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben. Más rákokhoz hasonlóan a tüdőrák is a szabályozatlan sejtburjánzás és sejtszaporodás eredménye. Idővel a kóros sejtnövekedés befolyásolja a légzést, fájdalmat okoz, és a normális működés károsodásával kapcsolatos tüneteket idéz elő, távolabbi szervekbe áttétet ad, és azok működését is rontja. Mi okozza a rákot? Általánosságban elmondható, hogy a hajlamosító tényezők lehetnek belső vagy külső faktorok. A belső rizikófaktorok megléte (genetikai faktorok és az immunrendszer kóros állapotai) esetén, a külső tényezők ingerlő hatása miatt következik be a rákos elváltozás. A betegség kifejlődésének kockázata tehát akkor a legnagyobb, ha a betegséghajlamhoz - az egészségtelen életvitel következtében - negatív külső hatások is társulnak.

Igen kevés azoknak a rosszindulatú daganatoknak a száma, melyek kialakulásának oka annyira tisztázott lenne, mint a tüdő esetében. A külső levegővel való érintkezése miatt a tüdő sejtjei tehát minden olyan anyagnak ki vannak téve, amit belélegzünk: így a levegőben lévő szennyező és mérgező anyagoknak is. Nem meglepő tehát, hogy a tüdő állományába tartósan és nagy mennyiségben bejutó káros vegyületek idővel kóros elváltozásokhoz, nemritkán tüdőrák kialakulásához vezetnek. A tüdőrák esetében sok olyan külső hatásokat találtak, melyek szoros kapcsolatban állnak a tüdődaganat kifejlődésével.

A rizikófaktorok közül a dohányzás az egyik legveszélyesebb tényező, nagymértékben megnöveli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok (karcinogének) károsítják a tüdő sejtjeit, s ezek a sérült sejtek ráksejtekké alakulhatnak át.

A dohányzáson kívül azonban más kockázati tényezői is vannak a tüdőráknak. Növeli a tüdőrák kockázatát az azbeszt, főként hajóépítő, valamint építőipari munkásoknál. Ha ehhez dohányzás is társul, akkor a kockázatnövekedés mértéke több tízszeres is lehet. Más kémiai anyagok is növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát, ha valaki rendszeresen kapcsolatba kerül velük: arzénvegyületek, króm, nikkel, vinil-klorid, radongáz, illetve a szénhidrogének (gázolaj és benzin) égéstermékei.

A városi levegő szennyezettsége és a tüdőrák kialakulása között szignifikáns összefüggést nem lehetett kimutatni, de a szennyezett levegő a légutakra kifejtett károsító hatása kifejezett, ami a rákos elváltozás melegágyát képezheti. A kockázatot növelik egyes tüdőbetegségek és a TBC korábbi előfordulása is.

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy messze a legfontosabb és legveszélyesebb kockázati tényező a dohányzás, és főképp a cigarettázás.

Milyen típusai vannak?

A légutak különböző szakaszaiból, eltérő sejtekből felépülő daganattípusok indulhatnak ki, melyek elkülönítése csak szövettani vizsgálattal lehetséges. A tüdőrákok túlnyomó többsége a légutakat bélelő hámsejtekből indul ki. A tüdőrákoknak két fő típusa van: a kissejtes tüdőrák és a nem-kissejtes tüdőrák.

A tüdőrákok 75-85%-a nem-kissejtes, a szövettani besorolás alapján lehet: laphámrák, mirigyrák (adenokarcinóma) és nagysejtes tüdőrák.

A laphámrák jellegzetesen a nagyhörgők rákja, főként a férfiaknál fordul elő. Lassan, inkább helyben növekvő daganatot képez, így általában műtéti úton eltávolítható.

A mirigyrák a nyáktermelő mirigyekből alakul ki, egyes típusai a tüdő alveolusaiból is eredhetnek. Elsősorban a kishörgőkben és a tüdőszövetben keletkezik. Ez a leggyakrabban és inkább nőknél előforduló tüdőrákfajta. Az, hogy a tumor helyben növekszik csupán, vagy áttétet is képez, az immunrendszer állapotán kívül sok más tényezőtől is függ. Kifejlődése a dohányzással nem mutat olyan szoros kapcsolatot.

A nagysejtes rák az esetek 6-7 százalékában beazonosítható, a kis hörgőkben keletkező fajta. Szövettanilag nagy, világos sejtek jellemzik.

Tünetek

A tüdőrák az alattomosan kifejlődő tumoros megbetegedések közé tartozik. A korai stádium panaszmentes, az első intő jelek a rákos daganat fejlődése és gyógyíthatósága szempontjából a legtöbb esetben későn jelentkeznek. Csak a rendszeres tüdőszűrés segíthet a betegség időben történő felfedezésében. Korai stádiumban ugyanis a betegek operálhatósága és gyógyulási esélyei sokkal jobbak.

A köhögés általában tipikus tünet, de régi dohányosoknál nem új és jellemző. Náluk a köhögés jellegének megváltozása lehet gyanús: a nedves, hurutos köhögést kínzó, száraz ingerköhögés váltja fel, és vérköpés kísérheti.

A visszatérő tüdőgyulladások, a nem akaratlagos fogyás, a mellkasi fájdalom, gyengeség felhívhatják a figyelmet a rákos betegségre.

Kevésbé ismert tünet a reumatikus eredetűnek tűnő panaszok jelentkezése: a kéz ujjainak utolsó perce megduzzad, megváltozik a körmök formája, a körmök domború óraüveghez hasonló formájúak lesznek (dobverőujj).

A betegség már előrehaladott állapotban van, amikor megjelenik a rekedtség, a légszomj és a megnagyobbodott, fájdalmatlan nyirokcsomók a kulcscsont feletti árokban vagy a hónaljban. Igen súlyos állapotot jelez a karba, vállba sugárzó fájdalom, esetleg bénulás, nyelési nehezítettség, az egyik szemhéj csüngése.

Diagnózis

Az orvostudomány fejlődésével újabb és újabb vizsgálómódszerek állnak rendelkezésre, melyek többsége ma már fájdalmatlan, vagy kevés fájdalommal járó beavatkozással segíti a diagnózis felállítását.

A tüdőrák kivizsgálásának szigorú algoritmusa van, amelyet a tüdőgyógyásznak be kell tartania, hogy a lehető legrövidebb legyen az út a felismeréstől a pontos diagnózison át, a legmegfelelőbb kezelés megválasztásáig.

A tüdőpanaszokkal orvoshoz forduló vagy tüdőszűrésen kiszűrt betegnek először néhány kötelező kérdést tesznek fel a dohányzási szokásokat illetően. Felmérik, hogy mekkora a szervezet fizikai teljesítőképessége, a tüdő kapacitása. A kivizsgálás ezután átnézeti és oldalirányú tüdő-röntgenfelvétellel kezdődik. A nagyon jó diagnosztikus eredményt adó röntgent egészíti ki a CT, amelynek segítségével a daganat pontos helye és a környező szövetekkel való kapcsolata is meghatározható; így például látszik, ha a mellüreg nyirokcsomói is érintettek. A hörgőtükrözés (bronchoszkópia), a kötelezően elvégzendő vizsgálatok közé tartozik. Célja az elváltozás pontos helyének meghatározása, és ettől függően szövetminta vétele. A légzésfunkció vizsgálata a beteg teherbíró képességének megítélését segíti. A hasi ultrahangos vizsgálattal az esetleges áttétképződést keresik. A tüdőrák viszonylag gyakran adhat agyi áttétet, melynek kimutatásához agyi CT- vagy MR-vizsgálatra van szükség.

E vizsgálatok alapján lehet eldönteni azt is, hogy operálható-e a beteg, illetve milyen kiterjedésű műtétre van szükség.

Kezelés

A kezelés megválasztása a tüdőrák típusának ismeretében történik. A nem kissejtes tüdőrák típusainál a legeredményesebb és az első helyen említendő a sebészi kezelés, amely nem a szövettani típustól, hanem a daganat stádiumától függ. A gyógyszeres kezelés és a sugárkezelés ebben a csoportban csak másodlagos jelentőségű.

A kissejtes tüdőrák műtéttel sajnos rosszul kezelhető betegségnek tekintendő, jobban reagál egyéb rákterápiákra. Általában a gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, amely sugárkezeléssel, esetleg műtéttel egészíthető ki. Jellemzője még, hogy viszonylag gyorsan szóródik, ad áttéteket, sokszor az áttét előbb kerül diagnosztizálásra, mint maga a tüdőelváltozás.

Kislexikon

Kuratív műtét: A kuratív műtét célja a daganat teljes sebészi eltávolítása. A műtét lényege a daganatot tartalmazó egész tüdőegység, illetve az áttétes nyirokcsomók kiemelése.

Palliatív terápia: Palliatív a terápia akkor, ha a kezelés során a daganat elpusztítása a cél, de a beteg gyógyulására nincs esély. A palliatív terápia - amely egyaránt lehet műtét (a daganat méretének megkisebbítése), radioterápia és kemoterápia - a betegek életminőségét javítja, a túlélés idejét növeli.

Neoadjuváns kezelés: Az operációt megelőzően szükség lehet ún. neoadjuváns kezelésre, melynek célja, hogy a daganat mérete és a tumorsejtek életképessége csökkenjen, így nagyobb az esély a daganat teljes mértékű eltávolítására.

Adjuváns kezelés: Ha a kezelés műtét után, tumormentesnek tartott állapotban történik, akkor adjuváns kezelésről beszélünk. Ennek célja a kimutathatósági szint alatt lévő áttétek növekedésének megelőzése.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+9, +15 °C
Minimum:
+3, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a Dunántúlon a változó felhőzet mellett hosszabb-rövidebb időre a nap is előbukkan, keleten azonban még sok lesz a felhő.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag