A tüdőrák világszerte a vezető halálokok közé tartozik. 2022-es adatok szerint Magyarországon az összes haláleset 5,7 százalékáért ez a betegség felelős, ami az egyik legrosszabb arány az Európai Unió tagállamai körében. A kezelési és gyógyulási lehetőségeket nagyban meghatározza, hogy sikerül-e időben diagnosztizálni a problémát. Mivel a kórkép korai stádiumban gyakran tünetmentes, így mindebben kulcsszerep jut a rendszeresen végzett szűrővizsgálatoknak. A tüdőszűrést eredetileg a tuberkulózis (tbc) visszaszorítása érdekében vezették be, de napjainkban is fontos funkciót tölt be a rosszindulatú elváltozások felismerése terén.
Tüdőszűrés beutaló nélkül
A tüdőszűrő vizsgálat történhet röntgen és CT általi képalkotás révén egyaránt. A szűrést a területileg illetékes tüdőszűrő állomások, valamint a területi mozgó szakorvosi szolgálat végzi. A vizsgálat költségét ugyanakkor csak meghatározott esetekben fedezi a társadalombiztosítás, egyéb esetekben fizetni kell érte. Előbbi körbe tartoznak azok a munkakörök és rizikócsoportok, amelyek esetén a hatályos jogszabály kötelező tüdőszűrést ír elő, beleértve például egyes egészségügyi, büntetés-végrehajtási és szociális dolgozókat, vagy éppen a hajléktalanokat. Ezekben az esetekben a vizsgálatot a tbc potenciális veszélye indokolja – fontos ugyanakkor, hogy az ingyenes szűrés ilyenkor is orvosi beutalóhoz kötött.
Ugyancsak térítésmentesen, de – iskolaorvosi – beutalóval, valamint szülő vagy gondviselő írásos beleegyező nyilatkozatával kérhető tüdőszűrés 14 és 16 év közötti fiatalok számára iskolai szakmai alkalmassági vizsgálat keretében. Végezetül évente egy alkalommal ingyenes szűrésre jogosultak a 40 év felettiek is. Esetükben a részvétel önkéntes alapú, valamint nincs orvosi beutalóhoz kötve.
Érdemes élni a lehetőséggel, különösen olyan kockázati faktorok fennállása esetén, mint a rendszeres dohányzás, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy a családi kórtörténetben előforduló tüdőrák. Évente több mint 10 ezer embernél diagnosztizálnak tüdőrákot Magyarországon, amely a bőrrák után a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés a hazai lakosság körében.
