Egy átfogó, közel 9 millió felnőtt adatait feldolgozó elemzés szerint a sok ultrafeldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend következetesen összefügg számos krónikus betegséggel, köztük a rákkal, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel és a mentális problémákkal, és növelik a korai halálozás kockázatát.
„Korábbi vizsgálatok már kapcsolatba hozták az ultrafeldolgozott élelmiszereket bizonyos betegségekkel, de többnyire egyszerre csak egy-egy állapotra fókuszáltak, kisebb népességmintákon. Azáltal, hogy 51 tanulmány világszerte gyűjtött adatait egyesítettük, sokkal erősebb bizonyítékot kaptunk, és fel tudtuk vázolni a dózis-válasz összefüggést, vagyis azt, hogyan változik a kockázat attól függően, hogy valaki több vagy kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszert fogyaszt” – mondta a tanulmány vezető szerzője, David Xiao Liu kardiológus az EverydayHealth.comnak.
Miért ilyen veszélyesek?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek általában azonnal fogyasztható termékek (például csomagolt chips vagy üdítőitalok), illetve csak melegítést igénylő készételek (például fagyasztott pizza vagy mikrózható termékek), amelyek jelentős ipari feldolgozáson mentek keresztül. Jellemzően magasabb a kalóriatartalmuk, több finomított szénhidrátot, nátriumot, hozzáadott cukrot és egészségtelen zsírt tartalmaznak. Rosttartalmuk viszont alacsony, és alig van bennük hasznos mikrotápanyag. A feldolgozás ráadásul különösen élvezetessé teszi ezeket az ételeket, ami túlevésre ösztönözheti az embereket.
A tanulmány szerzői az ultrafeldolgozott élelmiszerekben található adalékanyagok keverékét „koktélhatásnak” nevezték. „Amikor több adalékanyag egyszerre van jelen és kölcsönhatásba lép a szervezetben, az összhatás nagyobb lehet annál, mint amit az egyes összetevők hatásából külön-külön várnánk” – magyarázta Liu.
Korábbi kutatások szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek kedvezőtlenül befolyásolják a bélmikrobiomot, valamint elősegítik az elhízás, a gyulladás és az inzulinrezisztencia kialakulását. Utóbbi esetben a sejtek kevésbé reagálnak az inzulin hormonra, amely a vércukorszint szabályozásában játszik szerepet.
A szerzők azt is kiemelték, hogy az élelmiszer-feldolgozás során keletkező egyes vegyületek, például az akrilamid (hőkezelt feldolgozott élelmiszerekben kialakuló szennyezőanyag) és az akrolein (a zsírok hevítése során képződő vegyület), összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulásával.
Milyen betegségeket okozhatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
Az összesített adatok alapján a sok ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása az alábbi egészségi problémák nagyobb kockázatával járt együtt.
| Szív- és érrendszeri események (például szívinfarktus) | +24% |
| Rák | +12% |
| Elhízás vagy túlsúly | +23% |
| Metabolikus szindróma vagy cukorbetegség | +24% |
| Depresszió vagy szorongás | +27% |
| Emésztőrendszeri betegségek | +31% |
| Magas vérnyomás | +11% |
| Korai halálozás bármely okból | +18% |
Az elemzés szerint napi minden további 100 gramm ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása 14 százalékkal növelte a szív- és érrendszeri események kockázatát, 4 százalékkal a rák kialakulásának esélyét, 2 százalékkal a metabolikus szindróma vagy cukorbetegség valószínűségét, valamint 3 százalékkal a korai halálozás kockázatát.
Sandra Zhang dietetikus szerint az eredmények különösen meggyőzőek a nagy mintaszám és a sok vizsgálat bevonása miatt. „A legnagyobb korlátot az jelenti, hogy az étrendi adatokat a résztvevők maguk jelentették, és a vizsgálatok megfigyeléses jellegűek voltak, így nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek közvetlenül okozták ezeket az egészségügyi problémákat” – mondta Zhang, aki nem vett részt a kutatásban.