- Az atópiás dermatitisz nem fertőző, és nem a rossz higiénia következménye.
- A betegség nemcsak gyermekeket érint: felnőttkorban is fennmaradhat vagy kialakulhat.
- A stressz és egyes irritáló tényezők ronthatják a tüneteket, de nem ezek okozzák a betegséget.
Az atópiás dermatitisz vagy atópiás ekcéma egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, az ekcéma leggyakoribb típusa, amely a bőr védőrétegének károsodásával és az immunrendszer fokozott aktivitásával függ össze.
A legjellemzőbb tünetei:
- erős, gyakran kínzó viszketés,
- száraz, érdes bőr,
- vöröses vagy elszíneződött gyulladt foltok,
- hámlás,
- kisebesedés, nedvezés,
- a bőr megvastagodása az állandó vakarás miatt.
A tünetek gyakran a könyökhajlatban, a térdhajlatban, a nyakon, az arcon vagy a kézen jelentkeznek, de a test bármely részét érinthetik. A fellángolások gyakori kiváltó okai közé tartoznak irritáló ruhaanyagok, a verejtékezés, a páratartalom, a változó hőmérsékletek, a durvább bőrápolási rutinok, az illatosított termékek.
Bár sokakat érint, továbbra is több téves információ kering a betegségről, ami a kezelést és a vele való együttélést is megnehezíti. Íme a hét leggyakoribb tévhit az atópiás dermatitiszről.
Tévhit #1: Az atópiás dermatitisz fertőző
Ez talán a leggyakoribb félreértés. A betegség látványos bőrtünetei miatt sokan attól tartanak, hogy érintéssel elkapható, valójában azonban az atópiás dermatitisz nem fertőző. Nem terjed kézfogással, öleléssel, közös használati tárgyakkal vagy bármilyen hétköznapi érintkezéssel. A háttérben genetikai, immunológiai és irritációt kiváltó környezeti tényezők állnak, nem pedig vírusok vagy baktériumok.
Tévhit #2: Csak gyermekeket érint
Bár a betegség gyakran már az első hat hónapban kialakul, korántsem csak csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő. Sokaknál a tünetek felnőttkorban is fennmaradnak, másoknál pedig akár először felnőttként jelentkeznek. Az atópiás dermatitisz tehát nem kizárólag gyermekkori probléma.
Tévhit #3: Mindenki kinövi
Valóban vannak gyermekek, akiknél idővel jelentősen enyhülnek vagy megszűnnek a panaszok. Ez azonban nem törvényszerű. Sok embernél a tünetek felnőttkorban is fennmaradnak, illetve hosszabb tünetmentes időszak után újra jelentkezhetnek. Az atópiás dermatitiszt ezért krónikus állapotnak tekintik, amely folyamatos odafigyelést igényelhet.
Tévhit #4: A rossz higiénia okozza
Sokan gondolják, hogy az ekcémás bőr a nem megfelelő tisztálkodás következménye. Ez nem igaz. Az atópiás dermatitisz kialakulásának semmi köze ahhoz, hogy valaki mennyire tiszta vagy ápolt. Sőt, a túl gyakori vagy túl forró vizes fürdés kiszárítja a bőrt, illetve a tartósítószert tartalmazó szappanok, tusfürdők használata még ronthatja is a tüneteket, mert tovább károsíthatja a bőr természetes védőrétegét. Forró fürdő helyett inkább egy rövidebb, 10-15 perces zuhanyzás javasolt, hűvös vagy langyos vízzel.
Tévhit #5: Az atópiás dermatitisz megelőzhető
Mivel a betegség pontos oka még nem tisztázott, ezért megelőzni sem lehet az atópiás dermatitisz kialakulását. A szakértők szerint a hátterében genetikai hajlam, a bőrbarrier működési zavara, immunológiai folyamatok és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Egyes allergének vagy irritáló anyagok kiválthatnak fellángolást, de önmagukban nem magyarázzák a betegség kialakulását. Azonban amennyiben sikerül azonosítani ezeket az irritáló tényezőket (például bizonyos termékösszevetők), és el lehet kerülni őket, azzal enyhíteni lehet a tüneteket.
Tévhit #6: A vakarás ártalmatlan
A vakarás ördögi körhöz vezethet. Minél többet vakarja valaki az érintett területeket, annál jobban sérül a bőr, ami fokozza a gyulladást és az újabb viszketést. A sérült bőr emellett fogékonyabbá válhat a fertőzésekre is. Inkább csak gyengéden simogassuk az érintett felületeket, ha nagyon muszáj.
Tévhit #7: A stressz okozza az atópiás dermatitiszt
A stresszt gyakran emlegetik a betegség okaként, valójában azonban nem ez váltja ki az atópiás dermatitiszt. Ugyanakkor a lelki terhelés és a stresszes időszakok valóban súlyosbíthatják a meglévő tüneteket, valamint gyakoribb fellángolásokhoz vezethetnek. Érdemes valamilyen stresszkezelési technikát elsajátítani, például jógát vagy meditációt, amivel az általános egészségi állapotunkon is javíthatunk.