Miért nem tudnak enni a rákos betegek?

Oda-vissza hatások

A táplálkozás és a rosszindulatú daganatok közötti összefüggés mind a betegség kialakulásában, mind lefolyásában, mind pedig gyógyításában egyértelműen megmutatkozik. Egyes szakemberek szerint a daganatok legalább harmadát a helytelen táplálkozás okozza, a helyes gyakorlatra való áttéréstől pedig akár gyógyulást is lehet remélni. A táplálkozás és a daganatok viszonyában fordított kapcsolat is van, a daganatok is jelentősen befolyásolják a táplálkozást. Minden daganatszövet a normálisnál erőteljesebb növekedést mutat. Az ehhez szükséges többlet tápanyagot úgy szerzi meg, hogy teljesen megváltoztatja a szervezet anyagcseréjét.

Daganat-anyagcsere

A tumorsejtekben található hibás gének a sejteket folyamatos osztódásra késztetik. A szüntelen növekedéshez az összes sejtépítő alkotórésznek mindig rendelkezésre kell állnia, ezért folyamatos a nukleinsavak (DNS és RNS) és a fehérjék előállítása, szintézise, és ezért van a daganatnak folyamatosan szüksége energiára, pontosan szőlőcukorra (glükózra) mint energiaforrásra. A tumoros sejtek anyagcseréje abban is eltér a normál sejtekétől, hogy energiatermelésüket, felépítő anyagcseréjüket kevés oxigén felhasználása mellett a tartaléktápanyagok felélése árán biztosítják. Felfokozott anyagcseréjüket jól mutatja, hogy húsz-harmincszorosát fogyasztják el egy egészséges sejt szőlőcukor-szükségletének. Emiatt a daganatos betegségek akkor is fogyáshoz vezetnek, ha egyébként elegendő táplálékot fogyaszt el az ember. Legáltalánosabb hatásuk és tünetük a normális étkezés mellett is jelentkező alultápláltság kialakulása, amit azután a tumor létével összefüggésben lévő egyéb tényezők is fokoznak.

Elzár, szűkít, tágít, megtámad…

A kórosan növekedő szövet egy idő után méreténél fogva elzár, vagy leszűkít bizonyos tereket a testben, nyomja, vagy megtámadja a környezetében lévő egészséges szöveteket. Fokozottan befolyásolják a táplálkozást az emésztőrendszer daganatai, amelyek közvetlenül változtatják meg a tápcsatorna működését. Ha az emésztőrendszer beteg, teljesítménye, tápanyagfelvevő kapacitása is romlik. Jellemző, hogy az alultápláltság a daganatos betegségben szenvedők mintegy felénél mutatkozik meg a kór felfedezésének idején, a gyomor-bélrendszer rosszindulatú daganataival küzdőknél ugyanebben az időszakban 80 százalék az alultápláltak aránya.

A tumor okozta elváltozások nehezítik a táplálék felvételét, a tápcsatornában való továbbítását, az emésztést, majd a felszívást, végül a salakanyagok kiválasztását és ürítését. Attól függően, hogy a tápcsatorna mely szakaszán keletkezett a daganat, más és más zavaró hatása nyilvánul meg.

A tumor okozta nyálkahártya-sérülések főként a tápcsatorna kezdeti szakaszán fájdalmasak, ezért a nyelést, a tápanyagtovábbítást kellemetlenné teszik. A daganatok a tápcsatorna belső felületének csökkentésén keresztül befolyásolják a nyálkahártyák működését - felszívását vagy emésztőnedv-termelését -, valamint megváltoztatják az emésztés szabályozásában résztvevő hormonok termelését, számos további táplálkozási zavart okozva. Az emésztés és felszívás zavarai a vékony- és vastagbélszakaszokon kialakult tumoroknál jellemzők.

Az emésztőrendszer teljes hosszában sérülhet a tápcsatorna átjárhatósága. Az akár elzáródássá is elfajuló szűkületek (stenosis vagy strictura) akadályozzák a táplálék továbbítását. A nyelőcsődaganatok nyelési nehézséget (dysphagia) okozhatnak, ami a szilárd ételek lenyelését nehezíti elsősorban. A gyomorszáj (pylorus) és a gyomor daganatos szűkületei gyomorürülési nehézséget, hányást, fekélyeket váltanak ki. Különösen a gyomordaganatok esetében jellemző, hogy a beszűkült üreg evéskor hamar teltségérzetet okoz, így a beteg kevesebbet tud enni. A tápcsatorna más szakaszán keletkező daganat is okozhat teltségérzetet. A szűkületek és elzáródások jelenlétét hányás, székrekedés vagy a hasmenés és székrekedés váltakozása jelezheti. A hasnyálmirigy-vezeték daganatos beszűkülése, valamint a vékonybél daganatai elsősorban a tápanyagok felszívódásában okoznak zavarokat.

A vastagbél tumorai is szűkületeket, nyálkahártya-károsodást, főként felszívódási, székletformálási, továbbítási, végül ürítési zavarokat okoznak, ezért gyakori tünet a székrekedés, ami azonban egyéb okokból is létrejöhet. A beszűkült, elzáródott bélszakaszok mögött tágulat alakulhat ki, amiben felgyülemlik az elakadt béltartalom, és rendszertelenül ürülhet. A hasmenéssel váltakozó székrekedés jellemző a bélben képződött daganatokra. A teljes elzáródás további, sokszor életveszélyes komplikációkat, perforációt, sipolyképződést okoz. A végbélnyílás (anus) elváltozásai, hámjának sérülése megszüntetheti az ürítési reflexet, széklettartási vagy ürítési nehézséget okoz.

Fájdalom és méreg

A tumoros fájdalom nem korai tünet, de amikor jelentkezik, általában csökkentheti az étvágyat. Súlyos fájdalmat okozhatnak a tápcsatorna nyálkahártyáinak daganateredetű sérülései, a fekélyek, perforációk, és a kezelés következtében létrejövő szövetkárosodások, a műtéti sebek, vagy a kemoterápiás mellékhatások. A daganatos fájdalmak mibenléte még ma sem teljesen ismert, azt azonban tudjuk, hogy a szövetek daganatos elfajulása, illetve főként kemoterápiás kezelés miatt létrejövő nyálkahártya-fekélyek (mucositis) - a szervezet belsejében lévő nyílt sebek - igen fájdalmasak. Különösen az emésztőrendszer kezdeti szakaszán alakulnak ki, és teljesen megakadályozhatják, hogy a beteg enni tudjon. Természetesen egyéb eredetű fájdalmak is ronthatják az evési kedvet, ezért a megfelelő fájdalomcsillapítás sokat segíthet a megfelelő táplálkozásban.

A fájdalmakban, rossz közérzetben és még számos kellemetlen tünet kialakulásában játszik szerepet az, hogy a daganatok jelenléte rengeteg mérget szabadít a szervezetre: A kóros daganatos anyagcsere mérgező melléktermékeket produkál. Számos anyag közvetlenül étvágycsökkenést, hányást okoz. Ehhez jön, hogy felborul a szervezet baktériumháztartása, megjelennek bakteriális toxinok. A bélműködés sérülésével zavart szenvedhet az ott zajló kiválasztás, ráadásul a gyorsan pusztuló daganatsejtek is hátrahagyják mérgező bomlástermékeiket. A gyógyszerek és kemoterápiás mérgek gyógyhatásuk mellett újabb toxikus terhet rónak a test egészséges részeire és a kiválasztórendszerre. A szervezet étvágytalansággal, hányással, hasmenéssel reagál, és próbál megszabadulni a pusztító vegyületektől. A daganatok a leküzdésükre bevetett kezeléseken keresztül közvetetten is befolyásolják a táplálkozást, csökkentik az étvágyat.

Nem csupa gyógyhatás…

A gyógyszeres kezelés, kemoterápia mellékhatásai között előkelő helyen szerepelnek a táplálkozási zavarok; az étvágytalanság, étel-undor, émelygés, hányinger és hányás, amit később már a gyógyszer szagára vagy ízére emlékeztető inger is kiválthat, valamint a hasmenés vagy székrekedés. Ezek a szerek ronthatják az ízérzékelést is. Mindez az általános közérzetre, hangulatra és ezen keresztül megint csak az étvágyra is hatással van, ezért e tünetek kezelésére külön is oda kell figyelni.

A sugárterápia emésztőrendszeri daganatos betegeknél, ahol a besugárzás az emésztőrendszert is éri, a kezelést követő két-három hétben átmeneti hasmenést okozhat, ami a sugárkezelés hatására létrejövő enzimhiányokkal vagy a gyors osztódású és ezért a sugárkezelésre érzékeny bélbolyhok sorvadásával áll összefüggésben. Hányinger, hányás is előfordulhat, következménye pedig vitamin-, folyadék-, só- és nyomelemhiány.

A daganatos betegekre jellemző vashiányos vérszegénység (anémia) fő oka nem a vashiányos táplálkozás vagy felszívódási zavar, hanem a daganat miatti belső vérzések, amit azonban a csökkent táplálékbevitel és a felszívódási zavarok fokozhatnak. A hiányzó vas pótlására ezért fontos odafigyelni. Igaz, a vaspótlást pusztán evéssel általában nem sikerül kielégítően megoldani, a vas hatékonyabban adagolható infúzióval. A műtétek idején és azt követően a táplálkozás, illetve annak természetes, szájon át zajló folyamata szünetel vagy akadályozott. A tápcsatornát érintő műtétek esetében bizonyos szakaszok sérülnek, ezért a sebgyógyulás és regeneráció idején az emésztés nem zavartalan. A műtét után egyszerre csak kis mennyiségű, könnyen emészthető, lágy állagú, kímélő étel fogyasztható. Miután a daganat eltávolításának a tápcsatorna egyes részei is áldozatul esnek - méretük csökken: ki kell vágni egy darabot a gyomorból, vagy lerövidül a bél, - később is megmaradhatnak átmeneti vagy tartós táplálkozási nehézséget okozó problémák; a daganatműtét tápcsatornabeli helyétől és kiterjedésétől függően nyelési problémák, tápláléktovábbítási, felszívási vagy ürítési nehézségek jelentkezhetnek. Ha mesterséges szondás táplálásra van szükség, az is okozhat nyelészavart kiváltó sérüléseket, hányingert vagy egyéb problémákat.

Végső soron a "falánk" tumorok által okozott többlet tápanyag-igény és a táplálkozászavarok együtt kóros alultápláltságot (malnutríció) okoznak. A tumoros cachexia - magyarul sorvadás, senyvedés - az előrehaladott daganatos betegeknél figyelhető meg, azt jelenti, hogy a tápanyaghiány és alultápláltság már kritikus súly- és izomtömeg-vesztést okoz.

A tumorok által okozott táplálkozási zavarok áttekintése természetesen nem üdítő téma, felsorolni is sok, milyen ártalmakat tud okozni egy daganat. Ha azonban tudatosan készül az ember a gyógyulásra, nagyobb eséllyel indul neki a daganat elleni harcnak, könnyebb csatát nyerni. Megfelelő tápanyagellátás nélkül nem volna gyógyulás!