Oda-vissza hatások
A táplálkozás és a rosszindulatú daganatok közötti összefüggés mind a betegség kialakulásában, mind lefolyásában, mind pedig gyógyításában egyértelműen megmutatkozik. Egyes szakemberek szerint a daganatok legalább harmadát a helytelen táplálkozás okozza, a helyes gyakorlatra való áttéréstől pedig akár gyógyulást is lehet remélni. A táplálkozás és a daganatok viszonyában fordított kapcsolat is van, a daganatok is jelentősen befolyásolják a táplálkozást. Minden daganatszövet a normálisnál erőteljesebb növekedést mutat. Az ehhez szükséges többlet tápanyagot úgy szerzi meg, hogy teljesen megváltoztatja a szervezet anyagcseréjét.
Daganat-anyagcsere
A tumorsejtekben található hibás gének a sejteket folyamatos osztódásra késztetik. A szüntelen növekedéshez az összes sejtépítő alkotórésznek mindig rendelkezésre kell állnia, ezért folyamatos a nukleinsavak (DNS és RNS) és a fehérjék előállítása, szintézise, és ezért van a daganatnak folyamatosan szüksége energiára, pontosan szőlőcukorra (glükózra) mint energiaforrásra. A tumoros sejtek anyagcseréje abban is eltér a normál sejtekétől, hogy energiatermelésüket, felépítő anyagcseréjüket kevés oxigén felhasználása mellett a tartaléktápanyagok felélése árán biztosítják. Felfokozott anyagcseréjüket jól mutatja, hogy húsz-harmincszorosát fogyasztják el egy egészséges sejt szőlőcukor-szükségletének. Emiatt a daganatos betegségek akkor is fogyáshoz vezetnek, ha egyébként elegendő táplálékot fogyaszt el az ember. Legáltalánosabb hatásuk és tünetük a normális étkezés mellett is jelentkező alultápláltság kialakulása, amit azután a tumor létével összefüggésben lévő egyéb tényezők is fokoznak.
Elzár, szűkít, tágít, megtámad…
A kórosan növekedő szövet egy idő után méreténél fogva elzár, vagy leszűkít bizonyos tereket a testben, nyomja, vagy megtámadja a környezetében lévő egészséges szöveteket. Fokozottan befolyásolják a táplálkozást az emésztőrendszer daganatai, amelyek közvetlenül változtatják meg a tápcsatorna működését. Ha az emésztőrendszer beteg, teljesítménye, tápanyagfelvevő kapacitása is romlik. Jellemző, hogy az alultápláltság a daganatos betegségben szenvedők mintegy felénél mutatkozik meg a kór felfedezésének idején, a gyomor-bélrendszer rosszindulatú daganataival küzdőknél ugyanebben az időszakban 80 százalék az alultápláltak aránya.
A tumor okozta elváltozások nehezítik a táplálék felvételét, a tápcsatornában való továbbítását, az emésztést, majd a felszívást, végül a salakanyagok kiválasztását és ürítését. Attól függően, hogy a tápcsatorna mely szakaszán keletkezett a daganat, más és más zavaró hatása nyilvánul meg.
A tumor okozta nyálkahártya-sérülések főként a tápcsatorna kezdeti szakaszán fájdalmasak, ezért a nyelést, a tápanyagtovábbítást kellemetlenné teszik. A daganatok a tápcsatorna belső felületének csökkentésén keresztül befolyásolják a nyálkahártyák működését - felszívását vagy emésztőnedv-termelését -, valamint megváltoztatják az emésztés szabályozásában résztvevő hormonok termelését, számos további táplálkozási zavart okozva. Az emésztés és felszívás zavarai a vékony- és vastagbélszakaszokon kialakult tumoroknál jellemzők.
Az emésztőrendszer teljes hosszában sérülhet a tápcsatorna átjárhatósága. Az akár elzáródássá is elfajuló szűkületek (stenosis vagy strictura) akadályozzák a táplálék továbbítását. A nyelőcsődaganatok nyelési nehézséget (dysphagia) okozhatnak, ami a szilárd ételek lenyelését nehezíti elsősorban. A gyomorszáj (pylorus) és a gyomor daganatos szűkületei gyomorürülési nehézséget, hányást, fekélyeket váltanak ki. Különösen a gyomordaganatok esetében jellemző, hogy a beszűkült üreg evéskor hamar teltségérzetet okoz, így a beteg kevesebbet tud enni. A tápcsatorna más szakaszán keletkező daganat is okozhat teltségérzetet. A szűkületek és elzáródások jelenlétét hányás, székrekedés vagy a hasmenés és székrekedés váltakozása jelezheti. A hasnyálmirigy-vezeték daganatos beszűkülése, valamint a vékonybél daganatai elsősorban a tápanyagok felszívódásában okoznak zavarokat.
A vastagbél tumorai is szűkületeket, nyálkahártya-károsodást, főként felszívódási, székletformálási, továbbítási, végül ürítési zavarokat okoznak, ezért gyakori tünet a székrekedés, ami azonban egyéb okokból is létrejöhet. A beszűkült, elzáródott bélszakaszok mögött tágulat alakulhat ki, amiben felgyülemlik az elakadt béltartalom, és rendszertelenül ürülhet. A hasmenéssel váltakozó székrekedés jellemző a bélben képződött daganatokra. A teljes elzáródás további, sokszor életveszélyes komplikációkat, perforációt, sipolyképződést okoz. A végbélnyílás (anus) elváltozásai, hámjának sérülése megszüntetheti az ürítési reflexet, széklettartási vagy ürítési nehézséget okoz.
Fájdalom és méreg
A tumoros fájdalom nem korai tünet, de amikor jelentkezik, általában csökkentheti az étvágyat. Súlyos fájdalmat okozhatnak a tápcsatorna nyálkahártyáinak daganateredetű sérülései, a fekélyek, perforációk, és a kezelés következtében létrejövő szövetkárosodások, a műtéti sebek, vagy a kemoterápiás mellékhatások. A daganatos fájdalmak mibenléte még ma sem teljesen ismert, azt azonban tudjuk, hogy a szövetek daganatos elfajulása, illetve főként kemoterápiás kezelés miatt létrejövő nyálkahártya-fekélyek (mucositis) - a szervezet belsejében lévő nyílt sebek - igen fájdalmasak. Különösen az emésztőrendszer kezdeti szakaszán alakulnak ki, és teljesen megakadályozhatják, hogy a beteg enni tudjon. Természetesen egyéb eredetű fájdalmak is ronthatják az evési kedvet, ezért a megfelelő fájdalomcsillapítás sokat segíthet a megfelelő táplálkozásban.
A fájdalmakban, rossz közérzetben és még számos kellemetlen tünet kialakulásában játszik szerepet az, hogy a daganatok jelenléte rengeteg mérget szabadít a szervezetre: A kóros daganatos anyagcsere mérgező melléktermékeket produkál. Számos anyag közvetlenül étvágycsökkenést, hányást okoz. Ehhez jön, hogy felborul a szervezet baktériumháztartása, megjelennek bakteriális toxinok. A bélműködés sérülésével zavart szenvedhet az ott zajló kiválasztás, ráadásul a gyorsan pusztuló daganatsejtek is hátrahagyják mérgező bomlástermékeiket. A gyógyszerek és kemoterápiás mérgek gyógyhatásuk mellett újabb toxikus terhet rónak a test egészséges részeire és a kiválasztórendszerre. A szervezet étvágytalansággal, hányással, hasmenéssel reagál, és próbál megszabadulni a pusztító vegyületektől. A daganatok a leküzdésükre bevetett kezeléseken keresztül közvetetten is befolyásolják a táplálkozást, csökkentik az étvágyat.
Nem csupa gyógyhatás…
A gyógyszeres kezelés, kemoterápia mellékhatásai között előkelő helyen szerepelnek a táplálkozási zavarok; az étvágytalanság, étel-undor, émelygés, hányinger és hányás, amit később már a gyógyszer szagára vagy ízére emlékeztető inger is kiválthat, valamint a hasmenés vagy székrekedés. Ezek a szerek ronthatják az ízérzékelést is. Mindez az általános közérzetre, hangulatra és ezen keresztül megint csak az étvágyra is hatással van, ezért e tünetek kezelésére külön is oda kell figyelni.
A sugárterápia emésztőrendszeri daganatos betegeknél, ahol a besugárzás az emésztőrendszert is éri, a kezelést követő két-három hétben átmeneti hasmenést okozhat, ami a sugárkezelés hatására létrejövő enzimhiányokkal vagy a gyors osztódású és ezért a sugárkezelésre érzékeny bélbolyhok sorvadásával áll összefüggésben. Hányinger, hányás is előfordulhat, következménye pedig vitamin-, folyadék-, só- és nyomelemhiány.
Végső soron a "falánk" tumorok által okozott többlet tápanyag-igény és a táplálkozászavarok együtt kóros alultápláltságot (malnutríció) okoznak. A tumoros cachexia - magyarul sorvadás, senyvedés - az előrehaladott daganatos betegeknél figyelhető meg, azt jelenti, hogy a tápanyaghiány és alultápláltság már kritikus súly- és izomtömeg-vesztést okoz.
A tumorok által okozott táplálkozási zavarok áttekintése természetesen nem üdítő téma, felsorolni is sok, milyen ártalmakat tud okozni egy daganat. Ha azonban tudatosan készül az ember a gyógyulásra, nagyobb eséllyel indul neki a daganat elleni harcnak, könnyebb csatát nyerni. Megfelelő tápanyagellátás nélkül nem volna gyógyulás!
