Itthon évről évre mintegy ezer nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint, és évente több száz nő halálát okozza a betegség. Bár korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel a méhnyakrák gyógyítható, mindezt megnehezíti, hogy a rosszindulatú elváltozás hosszú ideig tünetmentes maradhat. Így aztán előfordul, hogy mire a beteg panaszai miatt orvoshoz fordul, addigra betegsége már előrehaladott stádiumba került. Éppen ezért nem csak a méhnyakrák tüneteit fontos minden nőnek ismernie a téma kapcsán!
A méhnyakrák tünetei
Kezdeti stádiumban a méhnyakrák elsősorban vérzési rendellenességeket okozhat tünetként. Jelentkezhet hüvelyi vérzés szexuális együttlétek után, vagy életkortól függően ciklus közben, illetve a változókor után. Előfordulhat, hogy a menstruációs vérzés válik a megszokottnál elnyújtottabbá vagy erősebbé. Sőt, mindehhez időnként bűzösebb, akár vért tartalmazó hüvelyi folyás is társulhat. A betegek egy része szex közbeni fájdalmat és kismedencei fájdalmat is tapasztal.
A méhnyakrák progressziójával aztán egyéb panaszok is felléphetnek, mint az alsó végtagok duzzanata, ödémásodása, a vizelet- és székletürítési zavarok, valamint a véres vizelet. Érdemes hangsúlyozni, hogy a felsorolt tünetek nem specifikusak a méhnyakrákra, azok hátterében egyéb kiváltó okok is állhatnak. Ami viszont egyértelmű, hogy mihamarabb orvoshoz kell fordulni velük.
Ezért fontos a rendszeres méhnyakszűrés
Itthon szervezett népegészségügyi szűrőprogram működik a méhnyakrák megelőzésére és korai felismerésére. A 25 és 65 év közötti nők háromévente kapnak meghívót méhnyakszűrésre, amely kenetvétellel és citológiai vizsgálattal történik. A mintavétel vagy nőgyógyászati szakrendelésen, vagy a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban történhet, és jellemzően csak néhány percet vesz igénybe. A szűrés azért nagyon fontos, mert akár a rákmegelőző állapotokat is képes kimutatni egyébként teljesen panaszmentes nőknél, lehetőséget nyújtva a daganat kialakulásának megelőzésére.
Maga a citológiai vizsgálat kétféle eredményt mutathat. A negatív lelet azt jelenti, hogy a mintában nem található semmilyen aggodalomra okot adó elváltozás, míg a nem negatív eredmény további nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokat tesz szükségessé. Fontos azonban, hogy ez utóbbi eredmény sem jelent rákdiagnózist!
Oltás a méhnyakrák megelőzésére
Ugyancsak lényeges a megelőzési lehetőségek kapcsán szót ejteni a főként szexuális úton terjedő humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltásról. A méhnyakrák ugyanis az esetek túlnyomó többségében HPV-fertőzés következtében alakul ki. A kórokozó több mint száz törzse ismert napjainkban, ezek közül azonban csak néhányra jellemző, hogy rosszindulatú daganathoz vezető elváltozásokat idézhetnek elő a méhnyak sejtjeiben. Ezek az úgynevezett magas onkogenitású HPV-törzsek, kiemelten a vírus 16-os és 18-as típusa, továbbá a 31-es, 33-as, 35-ös, 39-es, 45-ös, 51-es, 52-es, 56-os, 58-as és 59-es. A forgalomban lévő oltóanyagok éppen a legnagyobb kockázatú törzsekkel szembeni védekezésre készítik fel a szervezetet.
A vakcinát a legbiztosabb eredmény érdekében a szexuális élet megkezdése előtt optimális beadni. Magyarországon a 7. osztályos, 12. életévüket betöltött fiúk és lányok minden tanévben térítésmentesen megkaphatják az oltást, amennyiben szüleik ehhez írásban hozzájárulnak. Felnőttkorban – térítés ellenében – szintén elvégezhető az immunizálás, lényeges azonban, hogy a már fennálló HPV-fertőzést a védőoltás sem szünteti meg. A méhnyakrák megelőzésében a HPV elleni vakcináció és a rendszeres szűrés együttesen biztosítja a leghatékonyabb módszert.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: