A daganatszövet genetikai elemzésével ma már pontosan kimutatható, hogy a korai emlőrákkal megműtött nők közül kinek indokolt kemoterápiát adni és kinél nem várható előny a kezeléstől - jelentette ki Landherr László, az emlőrák gyógyításában dolgozó szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság elnöke, az Uzsoki utcai Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központ centrumvezető főorvosa.
A mellrák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a daganat gyors műtéti eltávolítása. A műtétet sok esetben sugárkezelés és kemoterápia követi, mert ezáltal csökkenthető a daganat helyi kiújulásának vagy távoli áttétek képződésének kockázata. A kemoterápiás kezelésre azonban nincs mindig szükség.
"Az esetek többségében a daganat mérete, a tumor szövettani és biológiai jellemzői alapján a patológiai és a képalkotó vizsgálatokból egyértelműen megítélhető, hogy melyik betegünknek javulnak az életkilátásai a kemoterápiától" - hangsúlyozza a főorvos.
Vannak azonban olyan korai stádiumban felfedezett emlődaganatok, amelyeknél kemoterápia nélkül sincs nagy kiújulási kockázat, tehát a műtét után nem szükséges ez a kezelés. A határesetekben a szakorvosok a "biztonság kedvéért" jellemzően inkább javasolják a kemoterápiát, a betegek pedig hasonló megfontolásból felvállalják az esetenként hosszú táppénzzel, rövid és hosszabb távú mellékhatásokkal egyaránt járó kezeléseket, mivel az elmulasztott terápia később nem pótolható - ecseteli Landherr László.
Magyarországon évente hétezren szembesülnek emlőrákkal , közülük mintegy ötszáz nőnél nem egyértelmű, hogy indokolt-e számukra a műtét utáni kemoterápiás kezelés vagy sem.
"Minden egyes betegnél számtalan tényezőt megvizsgálunk, amelyek kapaszkodót nyújtanak a helyes terápiás döntéshez. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy sötét szobában az egyre részletesebb diagnózis révén egyre több mécsest gyújtunk. Viszont olykor ezeknek a mécseseknek a fénye nem elég a helyzet egyértelmű megítéléséhez, ahhoz egy villanykapcsolóra lenne szükség. Ezt a villanykapcsolót jelentik azok a genetikai tesztek, amelyek egyértelmű választ adnak a kérdésre: van-e esély a daganat kiújulására vagy nagy valószínűséggel nem kell félni ettől" - magyarázza a szakorvos.
Több genetikai tesztet is kidolgoztak már a betegek kilátásainak megítélésére, ezek közül a leginkább megbízható vizsgálatot - a hazai gyakorlattal ellentétben - sok ország egészségbiztosítója is finanszírozza, hiszen annak eredménye nyomán már magabiztosan kijelenthető, hogy valakinek van vagy nincs szüksége kemoterápiára .
Az eredmény ismeretében a betegek egy része megkímélhető a kemoterápia mellékhatásaitól, hamarabb felépül és visszaállhat munkába, illetve nem kell az onkológiai, valamint az azt kiegészítő kezelésére, ápolására sem költeni. A tapasztalatok szerint azok a betegek pedig, akiknél a genetikai vizsgálat a kemoterápia szükségességét erősíti meg, nagyobb elszántsággal és együttműködési készséggel csinálják végig a terápiát.
