Évente 2,3 millió új rákos esetet köthető valamilyen fertőzéshez. Ez derül ki abból az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt készült tudományos kutatásból, amelynek eredményeit a napokban publikálták a The Lancet Oncology című folyóiratban. A 2024-es adatokon alapuló elemzés szerint a megbetegedések 4-4 százaléka mögött az elsősorban a gyomorfekély kapcsán közismert Helicobacter pylori baktérium, valamint a humán papillomavírus (HPV) áll. Ugyancsak jelentős számú daganatos megbetegedés köthető továbbá a hepatitis B (2 százalék) és hepatitis C (közel 1 százalék), illetve az Epstein-Barr vírushoz (1 százalék). Csak ez az ötféle kórokozó több mint 20 különböző ráktípus kialakulásában játszhat szerepet, beleértve például a gyomor-, máj-, vérképzőszervi és méhnyakrákot egyaránt.
Hogyan okozhatnak rákot egyes fertőzések?
A területen több évtizede zajlanak kutatások, így a szakértőket nem érte váratlanul, hogy nyolcból egy daganatos megbetegedés valamilyen fertőzéshez köthető. Sőt, mára arról is egyre többet tudunk, hogyan alakulnak ki ezek a rosszindulatú elváltozások az emberi szervezetben. Mint azt John La Marca és Sarah Diepstraten, az ausztráliai Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóintézet (WEHI) szakértői írják a The Conversation oldalán, egyes vírusok közvetlenül és közvetett módon is képesek lehetnek úgy megváltoztatni a fertőzött gazdasejtek génállományát, hogy azok előbb-utóbb kontrollálatlan szaporodásnak induljanak, és akár tumor képződjön belőlük. Mindez háromféleképpen történhet.
- Az egyik lehetőség, hogy a vírus kikapcsolja a sejtek azon képességét, amellyel szükség esetén elpusztíthatnák önmagukat vagy leállíthatnák az osztódásukat.
- A második potenciális útvonal, hogy a vírus a saját DNS-ét ülteti a gazdasejt örökítőanyagába, és ez adott esetben avart okozhat a sejthalált és -osztódást irányító gének működésében.
- Végezetül előfordulhat, hogy a vírus maga hordoz egy olyan gént, amely rákot okoz. Sok esetben ezt véletlenül szerezte más organizmusoktól.
„A vírusok és a rák közötti kapcsolat valójában a modern rákkutatás alapját képezi. Mi több, segített a tudósoknak feltárni a genetika és a rák között fennálló közvetlen összefüggést, amelyet ma már magától értetődőnek tekintünk” – mutat rá közös cikkében La Marca és Diepstraten. Hozzáteszik, nemcsak vírusok válthatnak ki daganatos megbetegedést, hanem baktériumok és paraziták is. Ez esetben azonban összetettebb folyamatok révén, közvetettebb módon növekszik a rákkockázat. Egyrészt a krónikussá váló fertőzések maguk is nagy megterhelést rónak a különböző szövetekre, másrészt az immunrendszer természetes válaszaként fellépő gyulladás további stresszt okozhat. Mindezen hatások következtében károsodhat a sejtek DNS-állománya, vagy zavar támadhat a sejtosztódásban, amint a szervezet igyekszik új sejtek képzésével gyorsan kijavítani a szöveti sérüléseket. A lényeg, hogy a sejtek mindkét esetben olyan genetikai mutációkon mehetnek keresztül, amelyek végül rákkeltőnek bizonyulhatnak.
Sok rákos eset megelőzhető lenne
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fentieken túl egyéb olyan mechanizmusok is közrejátszhatnak abban, hogy a fertőzések idővel rákos elváltozásokhoz vezetnek, amelyeket még nem ismerünk vagy nem értünk. Mindazonáltal a kétféle egészségügyi probléma között kapcsolat megléte vitathatatlan. Egyszersmind arra hívja fel a figyelmet, hogy számos rákos megbetegedés elkerülhető, megelőzhető lenne. Jó példa erre a HPV, amellyel szemben a világ számos országában kiterjedt oltási program működik. Magyarországon is a hetedik osztályos lányok és fiúk minden tanévben térítésmentesen megkaphatják a kórokozó legveszélyesebb törzsei ellen védelmet nyújtó oltást. A vakcinával kapcsolatos tapasztalatok pedig igen kedvezőek: Ausztráliában például 2007-ben indult oltási program a HPV visszaszorítása érdekében, a fertőzések előfordulása pedig azóta 90 százalékkal csökkent. Ausztrália ezzel jó úton jár afelé, hogy a következő évtized közepére közel nullára csökkenjen az új méhnyakrákos megbetegedések száma.
A fertőzésekhez köthető daganatos megbetegedések megelőzésében ugyanakkor nem csak a védőoltásoknak lehet fontos szerepük. A már kialakult fertőzések megfelelő kezelése – például a HIV, a Helicobacter pylori, valamint a hepatitis B és C esetében – szintén hozzájárulhat a rákos megbetegedések számának csökkentéséhez. Emellett a rendszeres szűrővizsgálatok és bizonyos fertőzések, például a szexuális úton terjedő kórokozók elleni védekezés is fontos része lehet a megelőzésnek.
A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy mindez nem mindenhol érhető el egyformán. A fertőzésekhez köthető daganatok mintegy 75 százalékát alacsony vagy közepes jövedelmű országokban diagnosztizálják, ahol az oltásokhoz, a szűrővizsgálatokhoz és a megfelelő kezelésekhez való hozzáférés sok esetben korlátozott. „A rák megelőzésében ezért nemcsak az újabb tudományos eredményeknek, hanem annak is nagy jelentősége van, hogy a már rendelkezésre álló megelőző és kezelési lehetőségek minél szélesebb körben elérhetővé váljanak” – figyelmeztet La Marca és Diepstraten.
