Minden nyolcadik rákesetért ez a probléma felelős – Így lenne megelőzhető

Világszerte a rákos megbetegedések mintegy 12 százaléka valamilyen fertőzés nyomán alakul ki – állítja egy friss tanulmány.

Évente 2,3 millió új rákos esetet köthető valamilyen fertőzéshez. Ez derül ki abból az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt készült tudományos kutatásból, amelynek eredményeit a napokban publikálták a The Lancet Oncology című folyóiratban. A 2024-es adatokon alapuló elemzés szerint a megbetegedések 4-4 százaléka mögött az elsősorban a gyomorfekély kapcsán közismert Helicobacter pylori baktérium, valamint a humán papillomavírus (HPV) áll. Ugyancsak jelentős számú daganatos megbetegedés köthető továbbá a hepatitis B (2 százalék) és hepatitis C (közel 1 százalék), illetve az Epstein-Barr vírushoz (1 százalék). Csak ez az ötféle kórokozó több mint 20 különböző ráktípus kialakulásában játszhat szerepet, beleértve például a gyomor-, máj-, vérképzőszervi és méhnyakrákot egyaránt.

egy orvos HPV elleni védőoltást ad be egy fiatal lánynak
Fotó: Getty Images

Hogyan okozhatnak rákot egyes fertőzések?

A területen több évtizede zajlanak kutatások, így a szakértőket nem érte váratlanul, hogy nyolcból egy daganatos megbetegedés valamilyen fertőzéshez köthető. Sőt, mára arról is egyre többet tudunk, hogyan alakulnak ki ezek a rosszindulatú elváltozások az emberi szervezetben. Mint azt John La Marca és Sarah Diepstraten, az ausztráliai Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóintézet (WEHI) szakértői írják a The Conversation oldalán, egyes vírusok közvetlenül és közvetett módon is képesek lehetnek úgy megváltoztatni a fertőzött gazdasejtek génállományát, hogy azok előbb-utóbb kontrollálatlan szaporodásnak induljanak, és akár tumor képződjön belőlük. Mindez háromféleképpen történhet.

  • Az egyik lehetőség, hogy a vírus kikapcsolja a sejtek azon képességét, amellyel szükség esetén elpusztíthatnák önmagukat vagy leállíthatnák az osztódásukat.
  • A második potenciális útvonal, hogy a vírus a saját DNS-ét ülteti a gazdasejt örökítőanyagába, és ez adott esetben avart okozhat a sejthalált és -osztódást irányító gének működésében.
  • Végezetül előfordulhat, hogy a vírus maga hordoz egy olyan gént, amely rákot okoz. Sok esetben ezt véletlenül szerezte más organizmusoktól.

„A vírusok és a rák közötti kapcsolat valójában a modern rákkutatás alapját képezi. Mi több, segített a tudósoknak feltárni a genetika és a rák között fennálló közvetlen összefüggést, amelyet ma már magától értetődőnek tekintünk” – mutat rá közös cikkében La Marca és Diepstraten. Hozzáteszik, nemcsak vírusok válthatnak ki daganatos megbetegedést, hanem baktériumok és paraziták is. Ez esetben azonban összetettebb folyamatok révén, közvetettebb módon növekszik a rákkockázat. Egyrészt a krónikussá váló fertőzések maguk is nagy megterhelést rónak a különböző szövetekre, másrészt az immunrendszer természetes válaszaként fellépő gyulladás további stresszt okozhat. Mindezen hatások következtében károsodhat a sejtek DNS-állománya, vagy zavar támadhat a sejtosztódásban, amint a szervezet igyekszik új sejtek képzésével gyorsan kijavítani a szöveti sérüléseket. A lényeg, hogy a sejtek mindkét esetben olyan genetikai mutációkon mehetnek keresztül, amelyek végül rákkeltőnek bizonyulhatnak.

Sok rákos eset megelőzhető lenne

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fentieken túl egyéb olyan mechanizmusok is közrejátszhatnak abban, hogy a fertőzések idővel rákos elváltozásokhoz vezetnek, amelyeket még nem ismerünk vagy nem értünk. Mindazonáltal a kétféle egészségügyi probléma között kapcsolat megléte vitathatatlan. Egyszersmind arra hívja fel a figyelmet, hogy számos rákos megbetegedés elkerülhető, megelőzhető lenne. Jó példa erre a HPV, amellyel szemben a világ számos országában kiterjedt oltási program működik. Magyarországon is a hetedik osztályos lányok és fiúk minden tanévben térítésmentesen megkaphatják a kórokozó legveszélyesebb törzsei ellen védelmet nyújtó oltást. A vakcinával kapcsolatos tapasztalatok pedig igen kedvezőek: Ausztráliában például 2007-ben indult oltási program a HPV visszaszorítása érdekében, a fertőzések előfordulása pedig azóta 90 százalékkal csökkent. Ausztrália ezzel jó úton jár afelé, hogy a következő évtized közepére közel nullára csökkenjen az új méhnyakrákos megbetegedések száma.

A fertőzésekhez köthető daganatos megbetegedések megelőzésében ugyanakkor nem csak a védőoltásoknak lehet fontos szerepük. A már kialakult fertőzések megfelelő kezelése – például a HIV, a Helicobacter pylori, valamint a hepatitis B és C esetében – szintén hozzájárulhat a rákos megbetegedések számának csökkentéséhez. Emellett a rendszeres szűrővizsgálatok és bizonyos fertőzések, például a szexuális úton terjedő kórokozók elleni védekezés is fontos része lehet a megelőzésnek.

A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy mindez nem mindenhol érhető el egyformán. A fertőzésekhez köthető daganatok mintegy 75 százalékát alacsony vagy közepes jövedelmű országokban diagnosztizálják, ahol az oltásokhoz, a szűrővizsgálatokhoz és a megfelelő kezelésekhez való hozzáférés sok esetben korlátozott. „A rák megelőzésében ezért nemcsak az újabb tudományos eredményeknek, hanem annak is nagy jelentősége van, hogy a már rendelkezésre álló megelőző és kezelési lehetőségek minél szélesebb körben elérhetővé váljanak” – figyelmeztet La Marca és Diepstraten.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +9 °C
Minimum: +3 °C

Nagyrészt felhős idő várható, majd délután északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de ott is legfeljebb néhány órára süthet ki a nap. Csapadékrendszer képződik, erősödik meg felettünk, amely leginkább az ország délkeleti felét érintheti, és késő estére hagyja el kelet felé az országot. A déli, délkeleti szél az Észak-Dunántúlon és a délkeleti tájakon élénkül meg időnként.A legmagasabb nappali hőmérséklet jórészt 6 és 12 fok között valószínű, ennél hidegebb az Északi-középhegységben lehet. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!