A tüdőrákos esetek súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a 0,87-es halálozási mutató. Ha ezt összehasonlítjuk az esetek számát tekintve ugyancsak vezető rosszindulatú daganatos betegség, az emlőrák 0,35-ös mortalitási értékével, akkor látható igazán a tüdőrák félelmetessége.
A tüdőrákot a szakemberek két csoportba - az igen agresszív kissejtesbe és a nem kissejtesbe - sorolják. A nem kissejtes tüdőrákos esetek több mint fele 65 év után jelentkezik, egyharmada pedig a 70 év feletti lakosságnál, de ez nem jelenti - figyelmeztetett dr. Gálffy Gabriella, a Semmelweis Egyetem onkopulmonológiai részlegének vezetője -, hogy nincsenek fiatalabb érintettek. Ma már az sem számít ritkaságnak ugyanis, ha egy harmincas éveiben járó beteg szorul kezelésre.
Magyarországon jelenleg az onkopulmonológiai hálózatban 24 ezer tüdőrákos beteget kezelnek és gondoznak. Az elmúlt 5-6 évben nem változott ez a szám, ami Gálffy Gabriella szerint azt jelzi, hogy jó terápiákat alkalmaznak a szakemberek. Évente 10 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, ám alig 22 százalékuk korai stádiumú, és operálható. Az újonnan felfedezett esetek 15 százaléka kissejtes tüdőrákban szenved, ez az arány az elmúlt öt évben nem változott, a nem kissejtes esetek 45 százaléka adeno-, 25 százaléka pedig laphámcarcinóma. Öt évvel ezelőtt egyébként még a laphámsejtes carcinóma vezetett, de helyét világszerte az adenocarcinóma vette át.
Nem minden dohányzó ember lesz tüdőrákos, és nem minden tüdőrák hátterében áll dohányzás. A tüdőrákos betegek 85-90 százaléka dohányzik, vagy korábban dohányzott, 10-15 százalék esetében azonban nincs ilyen kiváltó ok. Az adenocarcinómás nők 30 százaléka például soha nem dohányzott, és a fiatal betegek többsége is nő, aki szintén sohasem dohányzott. Ugyanakkor a kissejtes és a laphámsejtes carcinóma egyenes összefüggést mutat a dohányzással. A nem dohányzó 10-15 százalék esetében a passzív dohányzás , a belélegzett nikkel és azbeszt, a légszennyezés, valamint genetikai érintettség állhat a háttérben.
Forrás: medicalonline.hu
