A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a limfocitákat érintő betegség. Ilyenkor a limfociták rákos sejtként működnek, ellenőrizetlenül növekednek, osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben. Leggyakrabban a nyirokcsomókban, lépben és a csontvelőben alakul ki a betegség, de létrejöhet a gyomorban, májban is. A limfóma egy időben gyakran megtámadja a test különböző részeit.
A limfóma két típusa a Non-Hodgkin-limfóma és a Hodgkin-limfóma. A Non-Hodgkin-limfóma (NHL) sokféle kórképet magába foglaló betegségcsoport, mely a nyirokszövet speciális fehérvérsejtjeinek, az ún. B- vagy T-limfocitáinak rosszindulatú daganatos megbetegedése. A Hodgkin-limfóma (Hodgkin-kór) a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedése, melyre egy speciális daganatsejt, az ún. Sternberg-Reed-sejt jellemző.
Amikor túllendülünk a diagnózis első sokkján, majd átestünk a rákellenes kezeléseken, felmerül a kérdés, hogy ezután mit tehetünk még, hogy minél tovább, és lehetőleg minél jobban éljünk. A fájdalmas és kellemetlen mellékhatásokkal járó kemoterápiás kezelés után sokan hajlamosak "leereszteni", pedig az apró hétköznapi változtatások, a magunkra figyelés életmentők lehetnek a kórház után is.
Megvan az ideje a pihenésnek és a sportolásnak is
A kemoterápiás kezelésen átesett limfómás betegekre jellemző az a fajta ólmos fáradtság, melyet nem lehet egy nagy alvással kipihenni. Ez a fáradtság becsapós lehet, mert pont ennek ellenére kell felkelnünk időnként, és testmozgást végeznünk. Természetesen nem megerőltető testedzésekre gondolunk, hanem könnyed, ízületkímélő mozgásformákra: sétára, úszásra, jógára. Kezelőorvosunk tanácsát mindenképpen kérjük ki ebben a kérdésben, és ha korábban semmit sem mozogtunk, még fontosabb, hogy kicsivel kezdjük: mondjuk egy tíz perces, lassú sétával naponta.
Természetesen testünk jelzéseire azért oda kell figyelnünk: tehát ha nagyon kimerültnek és fáradtnak érezzük magunkat, pihenjünk nyugodtan, de sose hagyjuk el magunkat teljesen.
Ha korábban nem mozogtunk, akkor érdemes lassú sétákkal kezdeni a felépülést
Hozzunk egészségesebb döntéseket
A limfóma diagnózisa az a pont az életünkben, amikor egészségkárosító függőségeinkről végleg le kell(ene) mondanunk. Szokjunk le az alkoholról és a cigarettáról minél hamarabb: ne terheljük amúgyis elgyötört szervezetünket feleslegesen.
Táplálkozásunk reformja
A kemoterápia és a sugárkezelés az ízlelés és szaglás átmeneti romlását okozhatja, melyekhez még az állandó orrdugulás is hozzájárul, tovább rontva a helyzeten. Nem csoda, hogy limfómás betegként nincs étvágyunk, nem kívánunk semmit, és nem sok élvezetünket leljük a táplálkozásban. Mégis érdemes kis adagokban, naponta többször egészséges, vitamindús ételeket fogyasztanunk: ne feledjük, ahogy gyógyulunk, úgy fognak most nagyon hiányolt képességeink visszatérni.
A dietetikusok azt javasolják, hogy limfómásként fogyasszunk minél kevesebb vörös húst, és feldolgozott húsipari termékeket, együnk sok-főleg nyers, esetleg párolt-zöldséget és gyümölcsöt. Jótékony hatást tulajdonítanak ilyenkor a lenmagnak, melyből müzlinkbe keverve mindennap érdemes fogyasztani. A hüvelyesek és az olajos magvak, valamint a teljes kiőrlésű gabonából készített pékáru kitűnő rostforrásokat jelentenek, a rostokra pedig a kemoterápia miatt gyakran jelentkező székrekedés miatt szükségünk lesz.
A cukortól nem kell félnünk, a rémhírekkel ellentétben nem "eteti a rákot". Mértékkel nyugodtan édesítsünk nádcukorral, mézzel, juharsziruppal. Az ésszerű cukorfogyasztás nem fog rontani állapotunkon. A vízfogyasztás jelentőségét limfóma esetén nem lehet eléggé hangsúlyozni, főleg ha hányás vagy hasmenés kínoz bennünket. Amennyiben nem tudunk eleget inni valamilyen okból, ezt jelezzük kezelőorvosunknak, mert elképzelhető, hogy infúzióra lesz szükségünk.
Óvatosan a fertőzésekkel
Mivel immunrendszerünk még gyenge lábakon áll, kerüljük a tömegközlekedést, a nagyobb rendezvényeket, illetve bármilyen olyan helyszínt, ahol sok-köztük számos beteg, náthás, influenzás-ember zsúfolódhat össze. Az a fertőzés, mely egészségesen meg sem kottyan, ilyenkor komoly gondokat okozhat. Ha mégis emberek közé kell mennünk, hordjunk szájmaszkot, és mossunk minél gyakrabban kezet: a kézfertőtlenítő zselé is hasznos segítőtársunk lehet.
