Öt dolog, amit tilos mondani egy rákbetegnek

Egy potenciálisan halálos betegséggel való szembenézés és megküzdés az egyik legsúlyosabb teher, ami hárulhat valakire. Ebben a nehéz élethelyzetben érthető, ha olyan mondatokra is érzékenyebben reagál, amelyeket egyébként segítő szándékkal címeznénk nekik, érdemes tehát az átlagosnál jóval óvatosabban és megfontoltabban fogalmazni. A Northwestern Medicine cikke daganatos betegek tapasztalatai alapján összegyűjtötte azokat a modatokat, amelyekkel csak további fájdalmakat okozunk egy súlyos betegséggel küzdő ember számára. Adtak néhány tippet ahhoz is, hogy mit mondjuk helyettük.

Kerüljük ezeket a mondatokat, ha rákbeteggel beszélünk

"Ne úgy kezeljük őt, mint egy beteget, hanem mint egy embert, aki valamilyen betegséggel küzd" - javasolta Sheehan D. Fisher PhD, a Northwestern Medicine pszichológusa. Hozzátette: sok ember kényelmetlenül érzi magát amiatt, hogy beszélgetnie kell egy ilyen súlyos terhet hordozó személlyel, mert attól tart, bármit is mond neki, azzal megbántja, vagy olyan érzéseket kelt benne, amelyek hátráltathatják őt a betegség elleni küzdelemben. Valójában azonban ezen betegek számára nagyon is fontos lenne, hogy kommunikáljanak velük bármilyen módon - ha nem személyesen, akkor sms-ben vagy az interneten.

Van azonban néhány mondat, amelyet semmiképpen sem javasolt mondani a súlyos betegséggel küzdőknek, mégis gyakran elhangzanak. Többek között az alábbi megfogalmazásokat kerüljük, ha nem akarjuk a beteg szerettünket megbántani, vagy még nehezebb helyzetbe hozni őt.

"Pontosan tudom, hogy min mész most keresztül"

Nem, nem tudod, még akkor sem, ha te is megküzdöttél hasonló, vagy akár ugyanezen betegséggel. Rendszerint ezt a mondatot egy kioktató jellegű hegyi beszéd követi, hogy az érintett mit csináljon, mire gondoljon, a saját élethelyzetedből merítkező tanácsokkal azonban többet árthatsz, mint használsz a másiknak. Ne érezd felhatalmazva magad arra, hogy életbölcsességekkel tereld az általad helyesnek vélt irányba a szerettedet, egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy ő ugyanazon megküzdési stratégiákat választja.

"Amikor én megkaptam a diagnózist, ez és ez történt"

Lehet, hogy te is szembesültél egy hasonló élethelyzettel, mégsem biztos, hogy ennek részleteivel nyomasztanod kéne azt, aki éppen megküzdeni készül vele. A jószándékú anekdoták ráadásul csak ismét visszaterelik a másik gondolatait a betegségére, amiről próbálná a figyelmét elvonni.

"Annyira erős/bátor vagy!"

Jogosan gondolhatod azt, hogy ez a mondat bátorítja a betegséggel küzdőt, sok esetben azonban csak nehéz helyzet elé állítja. Hogyha ugyanis azt állítjuk róla, hogy nagyon bátor, akkor azt érezheti, hogy ezt a látszatot is kell magáról keltenie még akkor is, ha ez egy felvett szerepet jelent számára. Talán emiatt nem mer majd beszélni a félelmeiről, aggodalmairól akkor sem, ha egyébként szeretne, és segítene is neki. Úgy érzi, nem mutathatja feléd a sebezhető oldalát, hiszen te éppen az erőt tartod nagyra benne.

"Jól nézel ki, ledobtál néhány kilót!"

A humor remek módja annak, hogy szembenézzünk olyan súlyos veszélyekkel, mint egy komoly betegség. Nem biztos azonban, hogy a másik nem tartja ezeket a mondatokat sértőnek vagy illetlennek. Főleg akkor, ha a betegség miatti változások komoly testképzavart is okoznak nála. Alaposan ismernünk kell a másikat ahhoz, hogy biztosan tudjuk: az efféle, humorosnak szánt csipkelődésnek ilyen élethelyzetben is helye lehet.

"Kutya bajod sem lesz néhány hónap múlva"

Nagyon fontos, hogy egy súlyos betegséggel küzdő emberben is tápláljuk a gyógyulásba vetett remény lángját. Hogyha viszont azt mondjuk neki, hogy igazából semmi komoly az egész, azzal elbagatellizáljuk azt, ami számukra a legnehezebb küzdelem. Emellett hamis bizonyosságérzetet is kelt egy bizonytalan időszakban.