A CT irányít, a PET elemez
Egy daganatos beteg számára szó szerint életfontosságú lehet, hogy a testében talált elváltozásról a lehető legpontosabb információt kapja a kezelőorvosa. Nemcsak azt kell megállapítani, hogy a szervezetében hol van góc, tumor, hanem legalább ennyire fontos tudni azt is, hogy az elváltozás milyen természetű, jó vagy rosszindulatú, élő vagy elhalt sejtekből áll, vannak-e, és ha igen, hol találhatók áttétek. A hagyományos képalkotó eljárások (mint a CT) az anatómiai elváltozás helyét és méretét mutatják meg, a PET (Pozitron Emissziós Tomográfia) viszont egy olyan kamera, amely az emberi test működéséről, anyagcseréjéről képes képeket alkotni molekuláris és sejtszinten. A PET-CT egyesíti magában a PET és CT technológiákat, ezáltal - egyedülálló módon - lehetővé téve, hogy az orvosok egyazon vizsgálat által juthassanak információhoz a beteg szervezetének anatómiai eltéréseiről és anyagcseréjéről. Így ennek a módszernek segítségével olyan daganatos megbetegedések, mint például az emlőrák, a vastag- és végbél daganatok, fej-nyak rákok, agydaganatok. stb., sokkal korábbi és pontosabb felismerésére nyílik lehetőség. Az így nyert információ számos daganatos, szív- és központi idegrendszeri megbetegedés korai felismerésében és diagnosztikájában, továbbá az alkalmazott terápiák meghatározásában és eredményességük követésében nyújt pótolhatatlan segítséget.
A daganatos sejtek mohósága jelzésértékű
A PET a sejtek kóros anyagcseréjét érzékeli. A vizsgálat során a beteg egy pozitron sugárzó izotóppal jelzett nyomjelző anyagot kap intravénásan. A beadott anyag egyrészt a sejtek által anyagcseréjük során használt molekulából, másrészt egy kémiai úton hozzákapcsolt radioaktív izotópból áll. Leggyakrabban cukor (glükóz) molekulát kapcsolnak össze pozitron sugárzó fluor izotóppal (FDG). A beadott FDG-t a sejtek anyagcseréjük intenzitásától függően veszik fel. A rákos sejtek a normális sejtekhez képest több cukrot igényelnek. A csökkent életfunkciójú vagy elhalt sejtek a normálisnál kevesebb glükózt használnak fel. Így az FDG-PET alkalmas számos daganatos elváltozás korai felismerésére, távoli áttétek korai kimutatására, a rosszindulatúság fokának megítélésére, a rosszindulatú és a jóindulatú daganatok megkülönböztetésére. Továbbá a segítségével elkülöníthetővé válik a sikeres terápia következtében elhalt daganat az aktív tumortól. Ez az eljárás azonban nemcsak a daganatos betegségek diagnosztikájában használható, hanem alkalmas például szívbetegeknél a szívizom életképességének vizsgálatára, valamint egyes központi idegrendszeri betegségek korai felismerésére és követésére is.
A módszer különleges előnye az objektivitás: nem a vizsgálatot végző orvosnak kell keresnie a feltételezett elváltozást, hanem a sugárzó anyaggal jelzett glükóz-sejtek mintegy "rávezetik" a kamerát.
Pontos diagnózis - hatékonyabb, kíméletesebb terápia
A PET-CT lényegesen több információt nyújt a beteg állapotáról, a veszély mibenlétéről, nagyságáról. A szakirodalmi adatok alapján a betegek körülbelül egyharmadánál eredményezte a PET-CT a terápia módosítását. Figyelemreméltó, hogy a többségüknél a megnövekedett diagnosztikai pontosság az alacsonyabb stádiumba való besorolást jelentette. Ez által, a PET-CT segítségével elkerülhetők voltak a "biztonság kedvéért" elvégzett, adott esetben felesleges terápiás eljárások, pontosabban és a célzottság miatt kíméletesebben váltak elvégezhetővé a szükséges beavatkozások, akár műtétre, akár kemoterápiára akár sugárkezelésre volt szükség.
Például egy 56 éves férfibeteg tüdejében a tüdőszűrésen készített mellkas-röntgen felvétel egy árnyékot mutatott. Orvosa ez alapján még nem tudta megmondani, jó- vagy rosszindulatú daganatról, esetleg más jellegű elváltozásról van-e szó. Hagyományos vizsgálati eljárás során újabb felvételekre, majd valószínűleg tűbiopsziára került volna sor, esetleg műtéti feltárásra, hogy szövettani vizsgálat során megállapíthassák ezt. Az esetleges metasztázisok felismerése vagy kizárása újabb gondot okozott volna. PET-CT-vel viszont felismerhető az elváltozás jó vagy rosszindulatú jellege, a teljes testről készített felvétel megmutatja az esetleges áttéteket, így a leghatékonyabb terápia kiválasztható. Az a 36 éves nőbeteg is pontos diagnózist kaphat, aki emlődaganata kiújulására gyanakszik. PET lehetőség híján a kezelőorvosa mammográfiára, csont-scintigráfiás vizsgálatra és mellkasi CT-re küldené, azonban korai stádiumban még nem biztos, hogy ezekkel a szokványos diagnosztikai eljárásokkal az esetleges kiújult daganat és az áttétek kimutathatók lennének. A külföldi tapasztalatok szerint PET-CT-vel a negatív diagnózis megbízhatósága is nagyobb. Napjainkban világszerte évente megközelítőleg 300.000 PET vizsgálatot végeznek, kb. 5-600 PET centrumban. A hazai betegstatisztika alapján 25-30 000 orvosilag indokolt PET-CT vizsgálatra lenne szükség.
