A Nature-ben publikált kutatás során Andrew Biankin professzor és társai részletesen leírnak 10 genetikai útvonalat, amelyek mentén a hagyományos hasnyálmirigyszövet eltumorosodik. A folyamatok egy része hólyag- és tüdőrákokkal kapcsolatos, ami azt jelenti, hogy az ezen ráktípusokra kifejlesztett kezelési módok egyúttal a hasnyálmirigyrák kezelésére is alkalmasak lehetnek.
A kutatók hét év alatt mintegy 456 hasnyálmirigyrák genomjait vizsgálták meg, hogy megállapíthassák, milyen folyamatok károsodnak a szervezetben, amikor a tumorok megjelennek, majd elkezdenek terjedni. Mindezt azért is szükséges megvizsgálni, mert Sean Grimmond professzor, a kutatás vezetője szerint a legtöbb hasnyálmirigyrákos páciens csak néhány hónappal éli túl a diagnózis felállítását. A szakemberek szerint maga a betegség a nyugati országok második leggyakoribb ráktípusa lesz a következő évtizedben.
Mindez arra utal, hogy az, amit most hasnyálmirigyrákként ismerünk, négy különböző betegség összessége, ezek mindegyikének különböző genetikai alapja van, más túlélési esélyekkel, és ezek mindegyikéhez más gyógymód szükséges. Ha pedig egy orvos tudja, hogy páciensében a hasnyálmirigyrák melyik altípusa fedezhető fel, ez pontosabb prognózist és jobb kezelést is biztosít.
Grimmond professzor szerint már vannak olyan rákgyógyszerek forgalomban (illetve laborokban, előrehaladott kutatási fázisban), amelyek a hasnyálmirigyrákot beindító folyamatok ellen hatnak. A hasnyálmirigyrák egyes típusainál például olyan mutációk figyelhetőek meg, amelyeket végbélráknál vagy leukémiánál észlelnek, erre pedig már vannak kísérleti gyógyszerek a piacon.
Forrás: Science Daily
