A hasnyálmirigyrák az egyik legnehezebb kezelhető rosszindulatú daganatos megbetegedés. Ennek oka részben a tumorsejtek magas szintű alkalmazkodóképessége, illetve az, hogy szükség esetén képesek megváltoztatni egyes tulajdonságaikat. Mindennek nyomán a rák nem csupán könnyebben terjed a szervezetben, és képez áttéteket, de az ellene alkalmazott kezelésekkel szemben is ellenállóbb lehet – olvasható a stockholmi Karolinska Intézet közleményében. A hasnyálmirigy-daganatok kezelésében ugyanakkor jelentős előrelépést hozhat egy szeléntartalmú vegyület, a szervetlen nátrium-szelenit.
A hasnyálmirigyrák kezelése nátrium-szelenittel
A nátrium-szelenit kapcsán korábbi vizsgálatok már feltárták, hogy hatékonyan képes pusztítani a hasnyálmirigyrákos sejteket. Egy, a Journal of Experimental & Clinical Cancer Research című folyóiratban frissen megjelent tanulmányukban az intézet kutatói ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ezen túlmenően azok bizonyos egyéb jellemzőit is előnyösen befolyásolhatja. „Kimutattuk, hogy a szelenit nemcsak a daganatsejteket képes károsítani, hanem egyes jellemzőikre és arra is hatással lehet, hogyan változnak az idő múlásával. Ezáltal átfogóbb képet kapunk arról, hogyan fejti ki hatását ez az anyag a hasnyálmirigyrákra, egyszersmind könnyebben meghatározhatjuk, hogy mely daganatok reagálhatnak a legnagyobb valószínűséggel a kezelésre” – idézi a közlemény Mikael Björnstedt professzort, a tanulmány rangidős szerzőjét.
A kutatócsoport a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának három laboratóriumi modelljén, továbbá tíz onkológiai kezelés alatt álló betegtől vett mintákon végzett kísérleteket. Az így kapott eredmények alapján a nátrium-szelenit hatása nagyban függ az alkalmazott dózistól és a tumorszövet típusától. Egyes ráksejtekben olyan változásokat lehetett megfigyelni, amelyek arra utalnak, hogy a rák úgymond szelídebbé vált, azaz kevésbé agresszívvé. Hasonló megfigyelés született a betegektől vett mintákon végzett vizsgálatok során is. „A tanulmány egyik erőssége, hogy ugyanazt a biológiai kérdést több szinten is meg tudtuk vizsgálni: a mikroszkóppal látható szöveti változásoktól egészen a fehérjékben és a génekben bekövetkező változásokig. Ez átfogóbb képet adott arról, hogyan hat a szelenit a daganatokra olyan modellekben, amelyek jól tükrözik a betegeknél tapasztalt folyamatokat” – mutatott rá Szekerczés Tímea, a tanulmány egyik utolsó szerzője.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy vizsgálataik kísérleti modelleken alapulnak, így az eredmények nem feleltethetők meg annak, mintha klinikai körülmények között, valódi betegeket kezeltek volna.
