Arról már több korábbi vizsgálat is beszámolt, hogy a kutyák és emberek agya sok tekintetben hasonlít egymásra. A Cancer Cell tudományos folyóiratban megjelent friss kutatás pedig arra a következtetésre jutott, hogy ez nemcsak egészséges állapotban igaz, hanem akkor is, ha rosszindulatú daganat támadja meg a szervet. Egész pontosan a diffúz gliomákat vizsgálták, amely az agydaganatok egyik gyakori típusa. Ilyenkor a daganat a központi idegrendszer gliális sejtjeiből indul ki, kezelése pedig nehéz, a betegeknek mindössze 5 százaléka marad életben 5 évvel a diagnózis után is.
Az orvostudománynak eddig kevés konkrét információt sikerült összegyűjtenie az agytumorok e fajtájáról, folyamatosan folynak a molekuláris patológiai vizsgálatok, és arra is keresik még a választ, hogyan alakul át egy gliális sejt rosszindulatú rákos sejtté. Korábban az állatok közül egyedül az egerek agyát tanulmányozták ebből a célból, de arra jutottak, hogy ez nem ad megfelelő eredményeket, mivel a rágcsálók agya sokban eltér az emberekétől. Ezért jelenthet áttörést a Roel Verhaak professzor által vezetett kutatás, amelyben agydaganatos kutyákat vizsgáltak.
Összesen 83, diffúz glioma miatt elhunyt négylábú agyi szövetét és génállományát vetették össze felnőttek és gyerekek agyából biopszia során kinyert mintákkal. Arra jutottak, hogy a rákos daganat hasonlóképpen fejlődik a kutyák és emberek agyában. Különösen a gyerekeknél előforduló glioma mutatott egyezést a házi kedvencek tumorával, náluk ráadásul hasonló kromoszómaváltozásokat is megfigyeltek. A felnőtteknél az IDH1 gén mutációját regisztrálták a legtöbb esetben, de ez a gyermekeknél és kutyáknál kisebb arányban fordult elő.
A kutatócsapat abban bízik, hogy a felfedezés hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az agytumorokra. Következő lépésként a kutyáknál immunterápiával fognak kísérletezni, és ha az beválik, tovább vihetik a módszert a daganatos emberek gyógyításába.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: