A leukémia legkorábban 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelenhetett meg - állapította meg egy új tanulmány kövületminták elemzése nyomán. A felfedezés rávilágít a "hiányzó láncszemre" a retrovírusok fosszilis nyomaiban. A retrovírusok családjának múltja csaknem félmilliárd évre nyúlik vissza.
A deltaretrovírusként ismert humán t-sejtes leukémiavírus (HTLV-1), amely 15-20 millió embert fertőzött meg világszerte, leukémiát okozhat. A tudósok régóta tudják, hogy a deltaretrovírusok ősidők óta fertőzik az emberiséget. Ám mivel ezeknek a vírusoknak nem volt nyoma a kövületekben, eredetük mélyebb gyökere egészen idáig rejtély maradt.
Robert Gifford, a Glasgow-i Egyetem víruskutató központjának tudósa szerint ennek a vírusszekvenciának a felfedezése kitölti az utolsó nagy hiányzó részt a retrovírusok fosszilis leleteiben. "Lehetővé teszi, hogy megrajzoljuk a deltaretrovírusok és hordozóik közötti kapcsolat idővonalát" - mondta a kutató.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány arra a megállapításra jutott a bizonyítékok alapján, hogy ezek a vírusok 20-45 millió évesek. A felfedezés bepillantást enged a vírusok jellemzőibe és lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék őket a jövőben. "Ezt a felfedezést arra is fel lehet használni, hogy átlássuk, milyen mechanizmusokat fejlesztettek ki az emlősök ezekkel a vírusokkal szemben" - vélte Gifford.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: