Egyre több olyan alternatív készítmény kerül kereskedelmi forgalomba, amely a panaszok enyhülését, sőt akár teljes gyógyulást ígér a daganatos betegeknek. Ezeket a vitaminokat és immunerősítőket étrend-kiegészítőként hozzák forgalomba, melyekre teljesen más szabályozás vonatkozik, mint a hagyományos gyógyszerekre. Semmilyen orvosi kutatás, laboratóriumi ellenőrzés vagy hatósági gyártási kontroll nem szükséges ahhoz, hogy ezek a termékek forgalomba kerülhessenek. Csupán szimpla élelmiszernek számítanak, amelyeknek nem lehet gyógyhatást tulajdonítani. A Rákgyógyítás.hu a vastagbélrák és végbélrák kapcsán írt, 200 kérdés és válasz című kiadványában összegyűjtötte a daganatok kapcsán leggyakrabban felmerülő, alternatív terápiákat és azok hatékonyságát.
A rákos sejtek "kiéheztetése"
Számos internetes oldalon találkozni a javaslattal, miszerint ki kell éheztetni a ráksejteket. Legtöbbször ehhez a cukor mellőzését javasolják, de találhatóak olyan lajstromok is, amelyek szerint a cukor mellett például a tejet , húsokat, a kávét, teát, a csokoládét, sőt a csapvizet is száműzni kellene a betegek étrendjéből.
Valójában nincs tudományosan megalapozott bizonyíték arra, hogy a ráksejtek osztódása, terjedése közvetlenül befolyásolható lenne az étrenddel. A betegség, a kezelések és azok mellékhatásai egyébként is sok beteget legyengítenek, az így kialakuló kóros fogyást nem szabad még a megvonáson alapuló diétával is tetézni. A rákos sejtek anyagcseréje jóval gyorsabb a normál sejtekénél, ezért ha a beteg éhezik, nem a tumor fog fogyni, hanem önmaga. A kritikus mértékű legyengülés pedig rontja az életminőséget, növeli a mellékhatások kockázatát és gátja lehet a kezelések folytatásának is.
Rákgyógyítás méregtelenítéssel
Orvosi szempontból azt nevezik méregtelenítésnek , amikor a szó szoros értelmében mérgező anyagokat távolítanak el a szervezetből - például gyógyszer túladagolás, gomba- vagy alkoholmérgezés után. A laikusoknak szóló cikkekben szereplő, méregtelenítő kúrák ugyanakkor nem szelektíven célozzák a káros anyagok kiürítését, hanem általában a szervezet természetes kiválasztását gyorsítják fel. A kúra így a legtöbb esetben nem más, mint vízhajtó vagy hashajtó kezelés, amelyet sokszor valamilyen megvásárlásra kínált eszköz használatával kiegészítve ajánlanak.
Tudományosan nem bizonyított, hogy az alkalmi vagy rendszeres vízhajtás vagy hashajtás csökkentené a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Vastagbélrákos és végbélrákos betegeknél kimondottan ártalmasak lehetnek ezek a kúrák, a mesterséges has- és vízhajtás, valamint az egyoldalú táplálkozást előíró diéták felerősíthetik a panaszokat, és csökkenthetik a daganatellenes kezelések hatékonyságát.
Rákgyógyítás magas dózisú C-vitaminnal
A C-vitamin nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, pozitív élettani hatásai igen szerteágazóak, a hiánya pedig számos betegség kialakulásának kockázatát megnöveli. Évtizedek óta számos kutatás irányul a C-vitamin daganatellenes hatásainak kutatására is. Laboratóriumi vizsgálatok azt állapították meg, hogy bizonyos tumortípusoknál a C-vitamin fokozta a daganatellenes szerek hatékonyságát, míg más esetekben éppen hogy ellenállóbbá tette a daganatsejteket.
Nem ismert olyan tudományos bizonyíték, miszerint magas dózisú C-vitaminnal (aszkorbinsavval) érdemben befolyásolni lehetne a vastagbélrák és a végbélrák kórlefolyását. Veszélyesek azok a - javarészt interneten terjedő - javaslatok, amelyek szerint az onkológiai terápiák mellett (rosszabb esetben helyettük) magas dózisú C-vitamin bevitellel eredményesen kezelhetőek a daganatos betegségek. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tájékoztatója szerint a vitaminból 80 mg az ajánlott mennyiség, a felső biztonságos szintet 2000 mg-ban határozták meg, kiemelve, hogy a rendszeres, napi 400-500 mg-ot meghaladó C-vitamin bevitel gyomor- és bélrendszeri mellékhatásokat is okozhat.
B-17 vitamin alkalmazása
A B-17 vitaminnak hívott vegyület valójában nem vitamin, vélhetőleg a reklámozás megkönnyítése miatt nevezték el az amigdalin, illetve laetril vegyületeket vitaminnak. A barack, a mandula és más csonthéjas gyümölcsök magjában előforduló, ciántartalmú anyagokat gyakran nevezik alternatív rákellenes szernek. A B-17 "vitaminnak" valójában sem daganatellenes, sem pedig életminőséget javító hatását nem igazolták.
A betegek fokozott érdeklődésére reagálva az OGYÉI már 2006-ban figyelmeztetést adott ki arról, hogy a "B-17 vitamin", vagyis az amigdalin, illetve laetril vegyületek az Európai Unióban sem gyógyszerként, sem pedig gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítményként. A nemzetközi szakhatóságok egyértelmű álláspontja szerint egy mérgező vegyületről van szó, amelyet az USA-ban már évtizedek óta tilos rákellenes szerként alkalmazni.
