A legtöbb ember a családjától várna támogatást, ha rákos lenne

A WMN.hu kérdőíven érdeklődött, hogy az olvasói hogyan vélekednek a rákról. Habár a több mint 2200 kérdőív nem tekinthető reprezentatívnak, de mégis elég nagy szám, hogy bepillantást engedjen a betegséggel kapcsolatos közvélekedésbe. Íme, a legfontosabb megállapítások.

A válaszadó olvasók 40 százaléka kifejezetten tart a ráktól, s rendszeresen eszébe jut a megbetegedés lehetősége. A WMN-olvasók 80 százalékát pedig valamilyen szinten aggasztja a daganatos betegségek lehetősége. Érhetően a legfenyegetettebb korosztály, az 55-64 évesek tartanak leginkább a ráktól.

Két válaszoló közül egy eljár szűrővizsgálatra. A 35 év felettiek esetében ez az arány 60 százalékos. A családban élők tudatosabbak, mint az egyedülállók, közülük 58 százalék rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, míg az egyedülállóknak csak 41 százaléka.

A megkérdezettek fele először szakorvoshoz fordulna a daganatos betegség miatt tanácsért, és csak 22 százalék keresne azonnal onkológust. A válaszadók 72 százaléka azonban nem elégedne meg egyetlen orvos szakvéleményével. Az idősebbek jobban megbíznak a kezelőorvosukban, de a kétharmaduk így is második orvosi véleményt kérne.

A válaszolók 27 százalékának nincs olyan mozgósítható pénzügyi tartaléka, amit betegség esetén mozgósíthatna. A legnagyobb csoportot azok alkotják (24 százalék), akik száz-ötszázezer forintot költhetnének szükség esetén. A 16 százalék fél és egymillió forint közötti összegig mehetne el, 13 százaléknak egy- és hárommillió forint közötti megtakarítása van. S csak hét százalék engedhetne meg magának hárommillió forintnál nagyobb egészségügyi kiadásokat.

A válaszolók többségének nincs privát egészségbiztosítása, de az 54 százalékuk gondolkodik rajta. Azok közül akiknek már van magánbiztosításuk, csak 23 százalék biztosítása fedezné egy nagyobb betegség költségeit.

Nagy baj esetén bő kétharmad szívesen fordulna akár magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, de csak két százalék látja úgy, hogy a meglévő egészségbiztosítása fedezné ennek költségeit. Minél fiatalabbak a válaszadók, annál nyitottabbak arra, hogy magán-egészségügyi szolgáltatóhoz forduljanak. Például a 25-34 évesek 76 százaléka, de a 64 évesnél idősebbeknek csak a 22 százaléka mutat hajlandóságot erre. Az idősebbek sem bíznak jobban az állami egészségügyben, de az évek múlásával egyre kevesebben látják megfizethetőnek a magán-egészségügyi szolgáltatásokat.

A daganatos betegségek járványszerűen terjednek, és rengeteg életet követelnek minden évben. Bár az, hogy kinél alakulhat ki a daganatos betegség, nagymértékben függ a genetikai háttértől, de legalább annyira attól is, hogy milyen az életmódunk, ezen belül pedig attól, hogy miként táplálkozunk. Részletek!

A válaszadók 85 százaléka egyetért vele, hogy a gyógyulást a beteg hozzáállása is alapvetően befolyásolja, ezért fontos, hogy higgyen a gyógyulásban.

Az első reakció súlyos betegség esetén 29 százalék szerint a pánik lenne, s minél fiatalabb valaki, annál inkább kétségbeesne. Minél idősebb valaki, annál nyugodtabban reagálna, és elrendezné a dolgokat, hogy a családja adott esetben ne kerüljön bajba. Az 52 százaléka viszont arra koncentrálna, hogy miként küzdhet meg a betegséggel.

A nagytöbbség (83 százalék) megpróbálna segíteni, és kiállni a barátai mellett a bajban. Minél idősebb a válaszadó, annál inkább kész segíteni.

A betegséget a legtöbben alapvetően magánügynek tekintik. A kérdőívet kitöltők 92 százaléka a családjával osztaná meg, hogy beteg, 78 százalék közeli barátaival is, 27 százalék kollégáival is, 15 százalék ugyanakkor publikusan is vállalná betegségét.

Legtöbben (87 százalék) az interneten tájékozódnak a daganatos betegségekről. De minél idősebb valaki, annál inkább a háziorvosához fordulna információkért.

Súlyos betegség esetén a legtöbben a családjukra számítanának a költségek fedezése érdekében (55 százaléka). Közel a válaszolók fele feláldozná a saját megtakarítását, és 26 százalék egészségbiztosítására hagyatkozna. Elég sokan (22 százalék) azonban nem tudja, hogy miből fedezné a betegség miatti kiadásokat.

Forrás: WMN.hu

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +9 °C
Minimum: -1 °C

A döntően derült időt követően hajnaltól a délnyugati tájak fölé némi fátyolfelhőzet érkezik. Foltokban köd képződik. Csapadék nem lesz. Nagyrészt gyenge, mérsékelt marad a légmozgás.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -6 és +1 fok között alakul. A Charles ciklon elvonult, hétvégére nyugodtabbra fordul már az időjárás és az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.