A válaszadó olvasók 40 százaléka kifejezetten tart a ráktól, s rendszeresen eszébe jut a megbetegedés lehetősége. A WMN-olvasók 80 százalékát pedig valamilyen szinten aggasztja a daganatos betegségek lehetősége. Érhetően a legfenyegetettebb korosztály, az 55-64 évesek tartanak leginkább a ráktól.
Két válaszoló közül egy eljár szűrővizsgálatra. A 35 év felettiek esetében ez az arány 60 százalékos. A családban élők tudatosabbak, mint az egyedülállók, közülük 58 százalék rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, míg az egyedülállóknak csak 41 százaléka.
A megkérdezettek fele először szakorvoshoz fordulna a daganatos betegség miatt tanácsért, és csak 22 százalék keresne azonnal onkológust. A válaszadók 72 százaléka azonban nem elégedne meg egyetlen orvos szakvéleményével. Az idősebbek jobban megbíznak a kezelőorvosukban, de a kétharmaduk így is második orvosi véleményt kérne.
A válaszolók 27 százalékának nincs olyan mozgósítható pénzügyi tartaléka, amit betegség esetén mozgósíthatna. A legnagyobb csoportot azok alkotják (24 százalék), akik száz-ötszázezer forintot költhetnének szükség esetén. A 16 százalék fél és egymillió forint közötti összegig mehetne el, 13 százaléknak egy- és hárommillió forint közötti megtakarítása van. S csak hét százalék engedhetne meg magának hárommillió forintnál nagyobb egészségügyi kiadásokat.
A válaszolók többségének nincs privát egészségbiztosítása, de az 54 százalékuk gondolkodik rajta. Azok közül akiknek már van magánbiztosításuk, csak 23 százalék biztosítása fedezné egy nagyobb betegség költségeit.
Nagy baj esetén bő kétharmad szívesen fordulna akár magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, de csak két százalék látja úgy, hogy a meglévő egészségbiztosítása fedezné ennek költségeit. Minél fiatalabbak a válaszadók, annál nyitottabbak arra, hogy magán-egészségügyi szolgáltatóhoz forduljanak. Például a 25-34 évesek 76 százaléka, de a 64 évesnél idősebbeknek csak a 22 százaléka mutat hajlandóságot erre. Az idősebbek sem bíznak jobban az állami egészségügyben, de az évek múlásával egyre kevesebben látják megfizethetőnek a magán-egészségügyi szolgáltatásokat.
A válaszadók 85 százaléka egyetért vele, hogy a gyógyulást a beteg hozzáállása is alapvetően befolyásolja, ezért fontos, hogy higgyen a gyógyulásban.
Az első reakció súlyos betegség esetén 29 százalék szerint a pánik lenne, s minél fiatalabb valaki, annál inkább kétségbeesne. Minél idősebb valaki, annál nyugodtabban reagálna, és elrendezné a dolgokat, hogy a családja adott esetben ne kerüljön bajba. Az 52 százaléka viszont arra koncentrálna, hogy miként küzdhet meg a betegséggel.
A nagytöbbség (83 százalék) megpróbálna segíteni, és kiállni a barátai mellett a bajban. Minél idősebb a válaszadó, annál inkább kész segíteni.
A betegséget a legtöbben alapvetően magánügynek tekintik. A kérdőívet kitöltők 92 százaléka a családjával osztaná meg, hogy beteg, 78 százalék közeli barátaival is, 27 százalék kollégáival is, 15 százalék ugyanakkor publikusan is vállalná betegségét.
Legtöbben (87 százalék) az interneten tájékozódnak a daganatos betegségekről. De minél idősebb valaki, annál inkább a háziorvosához fordulna információkért.
Súlyos betegség esetén a legtöbben a családjukra számítanának a költségek fedezése érdekében (55 százaléka). Közel a válaszolók fele feláldozná a saját megtakarítását, és 26 százalék egészségbiztosítására hagyatkozna. Elég sokan (22 százalék) azonban nem tudja, hogy miből fedezné a betegség miatti kiadásokat.
Forrás: WMN.hu
