Eddig gyógyszeres terápia szükségességének esetén a metformin volt az elsődlegesen választott készítmény, ám az Európai Kardiológus Társaság által kiadott legújabb szakmai irányelv nagyobb hangsúlyt fektet a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójára. Így lehetségesnek tartják, hogy bizonyos esetekben ne a metformin legyen az első választandó gyógyszer. A részleteket dr. Bibok György , a Cukorbetegközpont diabetológusa ismertette.
Fókuszban a kardiovaszkuláris prevenció
Mind a prediabéteszes állapotok, mind a 2-es típusú cukorbetegség magukban hordozzák a szív- és érrendszeri szövődmények rizikóját. A legújabb kardiológiai irányelvben a kardiovaszkuláris kockázat alapján több kategória létezik. Mérsékelt kockázat érinti azokat a fiatal, egyéb kockázatokkal nem rendelkező betegeket, akik kevesebb mint 10 éve cukorbetegek. A magas kockázatú csoportba tartoznak azok a betegek, akiknél a diabéteszen kívül legalább egy másik rizikófaktor is fennáll, több mint 10 éve cukorbetegek, ám szervkárosodás még nem észlelhető náluk. Nagyon magas a kockázat azoknál, akiknek 1-es típusú diabéteszük van vagy 2-es típusú diabeteszük legalább 20 éve tart, továbbá szív- érrendszeri betegségük és/vagy károsodásuk is fennáll.
Az új irányelv
A legfrissebb tanulmányokon alapuló új irányelv szerint a terápia attól függ, hogy melyik besorolásba kerül a beteg . Így tehát véget ér az a korszak, amikor minden esetben a metformin az elsődlegesen választandó készítmény (amennyiben nem elegendő az életmódterápia). Az új irányelv alapján fontos szem előtt tartani a prediabéteszben és a diabéteszben szenvedő betegek kardiovaszkuláris kockázatát.
Ha a beteg a magas kardiovaszkuláris kockázatú csoportba tartozik, akkor az új ajánlás szerint első antidiabetikumként kaphat SGLT-2-gátló vagy GLP-1 receptoragonista kezelést - metformin nélkül, vagy akár az addigi metforminterápia mellé. A változtatás oka, hogy a legújabb, átfogó vizsgálatok bebizonyították, hogy a GLP-1 receptoragonisták csökkentik az érelmeszesedés okozta problémákat, az SGLT2-gátlók pedig csökkentik a szívelégtelenség kockázatát. Mindemellett az irányelv fontosnak tartja a 7 százalék alatti HbA1c-szint elérését is.
Mi micsoda?
2005-ben jelentek meg az inkretin mimetikumok csoportjába tartozó, nem inzulin hatású készítmények, amelyeket injekció formában a bőr alatti zsírszövetbe kell adagolni - az inzulinhoz hasonlóan. Ezek a GLP-1 receptoragonisták. Ezek a készítmények serkentik az inzulinelválasztást, így csökkentik a hiperglikémia kockázatát, elősegítik a fogyást, valamint gátolják a glükagon hormon elválasztását. 2-es típusú diabétesz esetén bizonyos esetekben jó alternatívája lehet az inzulinterápiának, mivel nem okoz hízást, sem hipoglikémiát (vagy csak nagyon ritkán).
A glükóz legnagyobb része a vesékben - az úgynevezett SGLT-2 transzporter molekulák segítségével - szívódik vissza a véráramba. A SGLT-2-gátló készítmények e molekulák működését gátolják, így csökkentik a cukor visszaszívódását és fokozzák a vesék glükózürítését. Ezáltal csökkentik a vércukorszintet, segítik a fogyást, valamint jó hatással vannak a vérnyomásra és a lipidszintre is.
