Tényleg ki kellene dobnunk a sótartót?

Egy friss kutatás szerint magasabb a cukorbetegség kockázata azoknál, akik gyakran megsózzák az ételüket az asztalnál ülve.

Amikor szóba kerül a cukorbetegség, sokan talán arra asszociálnak, hogy a probléma alighanem a túlzott cukorfogyasztásból ered. Mint azonban azt korábban megírtuk, bármennyire is logikusnak tűnik, valójában ez az összefüggés nem feltétlenül állja meg a helyét, azaz nem a cukor okozza közvetlenül a cukorbetegséget. Ami pedig még érdekesebb, hogy egy új tanulmány a sófogyasztás lehetséges szerepére hívja fel a figyelmet. Mi több, Dr. Lu Qi, a New Orleans-i Tulane Egyetem professzora, a kutatás vezetője egyenesen úgy fogalmazott az eredményeket bemutató közleményben, hogy „segíthet megelőzni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, ha eltesszük a sószórót az étkezőasztalról”.

sószóró, étkezés, fiatal nő, sózás
Az ételek utósózása lehet a cukorbetegségek egyik rizikófaktora? Fotó: Getty Images

A kutató és csapata egy nagy felmérés adatait elemezve több mint 400 ezer brit felnőtt sófogyasztását és egészségének alakulását követte nyomon átlagosan közel 12 éven keresztül. Ez idő alatt 13 ezer résztvevőnél diagnosztizáltak 2-es típusú cukorbetegséget. Azokhoz képest, akik saját bevallásuk szerint sosem vagy csak nagyon ritkán sózzák meg az ételüket, 39 százalékkal nagyobb arányban jelentkezett diabétesz azoknál, akik azonnal a sószóró után nyúlnak minden alkalommal, amikor csak leülnek egy tányér étel mellé.

Hogy pontosan milyen mechanizmusokon keresztül lehet hatással a sóbevitel a cukorbetegség kockázatára, nem derült ki a Mayo Clinic Proceedings című folyóiratban megjelent tanulmányból. Mindazonáltal Qi professzor úgy sejti, ízesítőként a só nagyobb ételadagok elfogyasztására sarkallhatja az embereket, fokozva így olyan, a diabétesz kialakulása szempontjából fontos kockázati tényezők fellépését, mint az elhízás és a gyulladás. A kutatás vezetője szerint sosem túl késő más fűszerekkel kiváltani legalább a só egy részét kedvenc ételeinkből. Annál is inkább, mert szerinte ezzel az egyszerű változtatással is óriási előrelépést tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.

Óvatosan a hangzatos kijelentésekkel!

Ezek szerint segíthet elkerülni a 2-es típusú cukorbetegséget, ha nincs a kezünk ügyében sószóró, amikor leülünk enni. De vajon tényleg ennyire egyszerű lenne? Nos, Duane Mellor, az Aston Egyetem táplálkozástudományi szakértője szerint érdemes óvatosnak lenni az elhamarkodott következtetésekkel. „Először is ez egy úgynevezett megfigyeléses tanulmány, így nem tudja igazolni, hogy az egyik dolog okozná a másikat, csupán annyit, hogy a kettő között valamiféle kapcsolat van. (Magyarán más tényezők is közrejátszhatnak.) Így aztán pontatlan azt mondani, hogy a sószóró eltüntetése segítheti a megelőzést” – írja Mellor a The Conversation oldalán megjelent cikkében. A szakember egy kollégájával idén februárban éppen arról publikált részletes elemzést, hogy az egyetemi sajtóközleményekben előforduló hasonló kommunikációs fogások miként vezetnek komoly félreértésekhez.

A mostani tanulmány kapcsán azt is kiemeli, hogy a résztvevőknek csupán arra a kérdésre kellett válaszolniuk egy előre megadott skálán, hogy milyen gyakran sózzák meg a kész ételüket: soha/ritkán, néha, gyakran vagy mindig. Ebből viszont nem derül ki, hogy milyen mennyiségű só mellett beszélhetünk a 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett kockázatáról, noha ez egy fontos kérdés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) naponta legfeljebb 5 gramm só fogyasztását ajánlja, a legfrissebb hazai felmérés szerint azonban a felnőtt magyar férfiak 16,1, a nők pedig 12,3 gramm sót vesznek magukhoz. Ennek több mint fele feldolgozott élelmiszerekből származik, elsősorban a fehér vagy félbarna kenyerekből és egyéb pékárukból, húskészítményekből, sajtokból és konzerv zöldségekből, savanyúságokból. A fennmaradó részt pedig a főzés során használt só teszi ki, és csak egy kisebb részt az ételek utólagos sózása.

A kutatók a kérdőívek mellett a résztvevők vizeletmintájából mért nátriumszinteket is számításba vették. Ennek alapján a magas nátriumszint ugyancsak kapcsolatba hozható a 2-es típusú cukorbetegség fokozott veszélyével. Mindazonáltal arra nem tért ki a felmérés, hogy a válaszadók pontosan milyen ételeket és milyen mennyiségben fogyasztottak. Ilyen módon Mellor szerint nem lehet közvetlenül leszűrni a sófogyasztás lehetséges hatásait a diabéteszkockázatra.

Valóban jobb a mértékletesség

„Amiben inkább biztosak lehetünk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek, akik gyakran magas vérnyomással is küzdenek, általában azt tapasztalják, ha csökkentik a sófogyasztásukat, hogy javulnak a vérnyomásértékeik. Legyen tehát inkább az a tanulság, hogy jó ötlet, ha kevesebb sót használunk az egészséges étrend részeként, amelyről ténylegesen ismert, hogy csökkenti a 2-es típusú diabétesz kockázatát” – fogalmaz Mellor. Hozzáteszi,  a Tulane Egyetem új tanulmánya arról nem nyújt információt, hogy milyen mértékben kellene visszafognunk a sófogyasztást. Csupán egy gyenge összefüggést mutat be az ételek utólagos sózása és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között. Éppen ezért érdemes inkább azokra a tényezőkre koncentrálni, amelyekről biztosan tudjuk, hogy csökkentik a veszélyt: az egészséges testsúly fenntartására, a rendszeres testmozgásra és az egészséges táplálkozásra.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
gyógyszerfelírás
Eldőlt, nagy változás jön a gyógyszerfelírásban – Hivatalosan is kihirdették
Az Alzheimer-kór 16 korai jele: nem mindig a feledékenység az első tünet
magas rosttartalom
Ugyanolyan rostdús, mint az útifűmaghéj, de negyedannyiba kerül – ez a 3 legjobb alternatíva
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: +4 °C

Északkelet felől fokozatosan tovább szakadozik, csökken a felhőzet, ezzel együtt a csapadékhajlam - ugyanakkor maradhatnak tartósan felhős körzetek. Reggel főként az ország délnyugati tájain, illetve az Északi-középhegység térségében lehet még borongós az idő, és gyenge csapadék is már leginkább csak a délnyugati részeken fordulhat elő. Az északias szél fokozatosan veszít erejéből, de a Dunántúlon és északkeleten helyenként erős marad, az éjszaka első felében néhol még viharos széllökések is előfordulhatnak.Késő estére 3 és 9 fok közé hűl le a levegő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 1 és 7 fok között alakul, de a szélvédett északi völgyekben gyenge fagy sem kizárt. Északi-északkeleti áramlással hideg levegő zúdul a Kárpát-medence fölé, ami az arra érzékenyek körében hidegfronti jellegű hatást fejthet ki.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Boldogság vagy stressz: melyik hormon irányít? – Kvíz A hormonok apró kémiai hírvivők, amelyek szinte minden testi és lelki folyamatunkat szabályozzák. De vajon melyik fajtájuk miért felel?
kvíz
Hány kalória van egy szelet pizzában? – Kalóriakvíz feketeöves diétázóknak A tudatos táplálkozás alapja, hogy tisztában legyünk azzal, mit és mennyit eszünk. A kalóriaszegény ételek megválasztása segíthet, ha a fogyás a cél.