Egy 32 éves, örökletes cukorbetegségben szenvedő nő esetében sikerült először az őssejt-klónozás. A kutatók a nő örökítőanyagát kivonták az egyik sejtjéből, majd egy sejtmagjától megfosztott donor petesejtbe ültették be azt. Ezután a svájci Dieter Egli által vezetett kutatócsoport a klónozott petesejtből embrionális őssejteket tenyésztett ki - írja a német lap, a Die Zeit.
A kutatók azt remélik, hogy ezekből később inzulintermelő béta-sejteket tudnak nevelni. A hasnyálmirigyben lévő béta-sejtek ugyanis a cukorbetegség kialakulásakor elpusztulnak. Ha a klónozott sejteket visszaültetik a betegbe, az a gyógyulási esélyt növelheti, minthogy a szervezet a klónsejtet is sajátjának tekinti.
A kísérletek lefolytatásához Egli, aki korábban a Harvard Egyetemen dolgozott, munkahelyet váltott és egy magánfinanszírozású laboratóriumba szerződött. A New York-i Stem Cell Foundationról (Őssejt Alapítvány-ról) van szó. Az USA-ban ugyanis közpénzből nem finanszíroznak olyan laboratóriumot, ahol klónozási kísérletek zajlanak. Ráadásul Massachussettsszel szemben (ahol a Harvard működik) New York állam engedélyezi a donortól származó petesejtek felhasználását klónozási kísérletekhez.
Mi vált ki leggyakrabban allergiát?
A kísérletekben azt használják ki, hogy az embrió sejtjei még nem differenciálódtak, így azokból bármelyik szervhez szükséges sejtek kifejlődhetnek. Így az embrionális őssejtekből pótszövetek tenyészthetők ki. Először 1981-ben izoláltak egerekben embrionális őssejteket. 1998-ban az amerikai James Thomsonnak, a Wisconsini Egyetemen sikerült az első emberi sejtkultúrákat kitenyésztenie embrióból.
Felnőttek is képesek őssejt képzésére. Erre példa a csontvelő, ahol állandóan új vérsejtek képződnek. Azok, akik ellenzik az embrionális őssejtek felhasználását, abban reménykednek, hogy ezek a csontvelőben lévő őssejtek szintén képesek lehetnek szövetek képzésére. Ám a probléma az, hogy a csontvelőben lévő őssejtek kevésbé képesek az átalakulásra és az osztódásra.
