A tüdő teljesítményének gyors leromlásával járó krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) pár év múlva a negyedik leggyakoribb halálok lesz a világon. Mivel az érintettek zöme semmit nem tud a betegségről, túl későn fordul orvoshoz. A kór egyelőre gyógyíthatatlan, csupán enyhíthető. Melyek a betegség korai tünetei, illetve hogyan kezelhetők?
Tartós köhögés, köpetürítés és fulladás, nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése - ezek azok a tünetek, amelyekkel leggyakrabban orvoshoz fordul a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedő ember. Gyakori kór, amely hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett.
A betegség oka, hogy egy, légzést akadályozó gyulladásos kórfolyamatnak köszönhetően a légutak fala megvastagszik és megduzzad, a járatok beszűkülnek, amit a körülöttük található apró izmok még jobban összeszorítanak, így egyre kevesebb levegő jut a hörgőkbe, miközben a légutakban termelődő váladék a köhögés ellenére sem tud megfelelően kiürülni - a tüdő pedig egyre telítettebb lesz. A kórt a légutak fokozatosan súlyosbodó és végül tartós szűkülete jellemzi, súlyos állapotban a beteg állandó oxigénpótlásra szorul.
Az alattomos gyilkosként is emlegetett tüdőbetegséget ma az ötödik vezető halálokként tartják számon a világon, és ez az egyetlen betegség, amelynek halálozási gyakorisága világviszonylatban is növekszik. Körülbelül 600 millió ember szenved ebben a kórban, míg Magyarországon körülbelül félmillióra tehető a betegek száma, ám közülük sokan nem is tudnak betegségükről, több mint négyötödüknél megbújik a kór. Az egészségügyi világszervezet (WHO) előrejelzése szerint - ha nem teszünk ellene semmit -- a COPD 2020-ra már a harmadik leggyakoribb halálokká fog előlépni, csak a szívbetegségek és a stroke előzik majd meg. Hasonló vészjósló prognózist fogalmaztak meg a betegség költségeinek szempontjából is, míg 1990-ben a tizenkettedik helyen szerepelt a tüdőbetegség a ráfordítások szempontjából, addig 2020-ban várhatóan az ötödik helyre kerül.
A légúti betegség nagymértékben és károsan befolyásolja az életminőséget. A betegek akár kétharmadának nehézséget okoznak az egyszerű, hétköznapi tevékenységek, lépcsőzéskor kifulladnak, gyakran szoronganak, helyzetüket kilátástalannak látják, nemritkán mély depresszióba esnek. Az asztma terápiájában ismert valamennyi szer alkalmazható tüneteinek enyhítésére, a betegek életminőségének javítására, s korszerű gyógyszerek segítségével a kór előrehaladása lelassítható.
Egy fiatal, soha nem dohányzó ember, ha komoly fizikai munkát végez, akkor légszomjat érezhet, ez egy teljesen természetes dolog. Az extrém fizikai terhelésnél ugyanis a légzési tartalékok kimerülhetnek. "Akkor kell betegségre gondolni, ha a fizikai aktivitás mértéke és a nehézlégzés foka között aránytalanság figyelhető meg, illetve valamilyen jól ismert ártó környezetben vagy körülmények között él vagy élt a páciens" - magyarázta a hvg.hu-nak Somfay Attila, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszék vezetője mikor van ok az aggodalomra.
Osztályvezető főorvosként is tevékenykedő Somfay szerint a dohányzás a betegség fő oka, a páciensek 85 százaléka cigarettázik, éppen ezért a dohányzás visszaszorításával látványosan csökkene a megbetegedések száma is. A többi páciensnél a környezetszennyezés, az otthonukban működő gáztűzhely vagy fűtőberendezés által termelt füst tehető felelőssé a tüdő teljesítmények leromlásáért. Genetikai okokra a betegség előfordulásának csupán egy százaléka vezethető vissza.
Ha valaki öt, de legfeljebb tíz éven át dohányzott, akkor nagyon jó esélye van arra, hogy még nem érte el azt a szintet, ami elindítja ezt a gyulladásos folyamatot. Ha elindult, nincs megállás, hiszen öngerjesztő módon magától zajlik - hiába tette le évekkel ezelőtt a cigarettát. Ha azt veszük észre, hogy a rendszeres mozgás ellenére fulladásos panaszaink vannak, akkor már csak a megnyugtatás végett is, végeztessünk el egy vizsgálatot. Így nem csak igazolni tudjuk a betegséget, hanem ki is tudjuk zárni: ha valakinek normális lett a légzésfunkciója és a tüdőkapacitása, annak nincs mitől tartania.
Szűrések és kezelések
A krónikus obstruktív légúti betegség nem gyógyítható, csupán a tüdő károsodásának folyamata lassítható. Ha a betegség már kialakult, akkor is sokat tehetünk annak érdekében, hogy legalább megőrizzük, vagy némileg javítsuk a tüdő állapotát. Nagyon fontos a dohányzás abbahagyása mellett a gyógyszeres kezelés is, amivel tágítani lehet a beszűkült hörgőket. A rendszeres mozgással pedig az izmokat lehet feltámasztani a korábbi állapotból. Elengedhetetlen, hogy legalább napi fél órát intenzív sétával töltsön, vagy valamilyen izzasztó testmozgást végezzen a beteg.
Itthon e betegségben szenvedők kevesebb, mint 20 százaléka diagnosztizált, hiszen az érintetteknek nincs betegségtudata, a jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerű velejárójaként élik meg, így nem fordulnak orvoshoz. A vizitdíj bevezetése óta csökken az orvos-beteg találkozások száma, és ennek megfelelően az orvoshoz fordult COPD-s betegek száma is, pedig egy krónikus betegségről van szó, amely folyamatos kezelést igényel. Annak érdekében, hogy ne kelljen vizitdíjat fizetni, a betegek sokszor spórolnak gyógyszereikkel, és nem tartják be az orvos előírásait. A gyógyszerek szedésének visszafogása viszont ronthat a betegek állapotán, úgynevezett exacerbáció (visszafordíthatatlan állapotromlás) léphet fel, a beteg kórházba kerülhet, és ez súlyos terheket ró az egyénre és a társadalomra is - osztja meg tapasztalatait a főorvos.
Ha eldöntöttük, hogy tüneteinkkel szakemberhez fordulunk, előbb a háziorvost keressük fel, hiszen ő ismeri a legjobban, hogy milyen munkahelyi vagy egyéb - például dohányzás - károsító tényezőnek voltunk/vagyunk kitéve. A háziorvos a tünetek alapján elküldhet a tüdőgyógyász szakrendelőbe, ahol el tudják végezni a spirometriát, ezt az egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot, ami a kórisme felállításához elengedhetetlen. Lehetőség lenne egyébként erre a háziorvos rendelőjében is, hiszen egy EKG-hoz hasonló nagyságú beruházásról és egy viszonylag egyszerű műszerről van szó, ám a helyeztet nehezíti, hogy csak egy nagyon precíz vizsgálati technikával állapítható meg a pontos diagnózis. Nem mindegy ugyanis, hogyan fújunk bele a készülékbe, hamis eredményt kaphatunk, ha nem jó technikával lélegeztettek minket. Ezért célszerű, hogy amíg ez a vizsgálati módszer nem terjed el, és nem lesz olyan ismert a háziorvosok és asszisztensek körében, addig szakrendelésen végeztessük el.
Annak, aki éveken át dohányzott, vagy jelenleg is cigarettázik, negyvenéves kor fölött mindenképpen ajánlott résztvenni szűrővizsgálaton. Megnyugtató eredmény esetén elég, ha két-három évente ismétlik meg a vizsgálatot. Ám amennyiben kóros elváltozásokat mutatnak ki, az előrehaladás mértékének és a gyógyszerek hatásának megállapításához sűrűbb ellenőrzésre van szükség. Ha légúti szűkületet diagnosztizáltak, gyógyszeres kezelést kap a beteg, amely félévenkénti szakorvosi vizsgálattal jár.
A magyar betegek valamennyi, a világon jelenleg elérhető korszerű készítményekhez hozzájuthatnak. Mind a hörgőtágítók, mint a gyulladás gátlók, valamint ezek kombinációi a leghatékonyabb, korszerű gyógyszerek. Ezeket tüdőgyógyász szakorvos tudja felírni, kiemelt támogatással, és ez alapján fél évig a háziorvos is. Hat hónap elteltével kell ismételt kontrollra elmenni, és ha továbbra is fennáll annak szükségessége, újfent javallható. Megalapozottságát légzésfunkció vizsgálattal is alá kell támasztani, ennek során súlyossági csoportba kategorizálják a betegeket, és az annak megfelelő gyógyszeres kezelésben részesülhet a páciens.
