Sokan tapasztalják, hogy nemcsak a bőrük, de anyajegyeik is megváltoznak, ha több napfény éri azokat. A napsugárzás ugyanis hatással lehet az anyajegyekre: a pigmentált anyajegyek sötétebbé, feltűnőbbé válhatnak.
„A napfény hatására a melanociták több melanint termelnek, ezért a bőr és az anyajegyek átmenetileg sötétebbé válhatnak. Ez önmagában nem feltétlenül kóros jel. Ugyanakkor a túlzott UV-sugárzás és a leégések összeadódó hatása hosszú távon fokozza a bőrdaganatok kialakulásának veszélyét, ezért a rendszeres fényvédelem és az anyajegyek változásainak figyelése kiemelten fontos” – magyarázza lapunkhoz eljuttatott közleményében dr. Brezán Edina, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza. „Érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ha az anyajegy mérete, színe, alakja, formája, vastagsága megváltozik , de változás nélkül, szűrő jelleggel is legalább évente. Tévhit ugyanis, hogy a bőrrák mindig nagy, feltűnő változással jár, a gyakori bazaliómát például sokszor észre sem veszi egy laikus.”
Hogyan lehet sok anyajeggyel napozni?
A szakorvos hangsúlyozza: az anyajegyek megléte önmagában még nem kell, hogy bárkit is elriasszon a szabadban tartózkodástól. Azonban minden szabadon lévő bőrfelületen ajánlott széles spektrumú, legalább SPF50-es fényvédőt alkalmazni – az anyajegyeket is beleértve. Emellett nagyon fontos, hogy a legerősebb UV-sugárzás idején, 10 és 16 között keressünk inkább árnyékot, kerüljük a közvetlen napfényt. Szintén segít a megfelelő öltözet: sok anyajegy esetén célszerű a bőrt jól fedő, könnyű ruházatot és széles karimájú kalapot viselni.
Brezán doktornő ezzel együtt felhívja a figyelmet, hogy a nagyon világos bőrű, sok anyajeggyel vagy szeplőkkel rendelkező embereknek nem ajánlott a napozás. Az érintettek bőre általában érzékenyebben reagál az UV-sugárzásra, és nagyobb lehet esetükben a bőrdaganat, különösen a melanóma kialakulásának kockázata. Akinek 50-nél több anyajegye van, vagy korábban bőrdaganata volt, annak érdemes bőrgyógyásszal konzultálnia, mert bizonyos esetekben még megfelelő védelem mellett sem javasolt a napozás.
Jobb, ha inkább szoláriumban barnulunk?
Fontos megjegyezni, hogy biztonságos barnulás valójában nem létezik: a barnulás a bőr UV-károsodásra adott védekező reakciója. Fontos tudni, hogy a szolárium sem jelent biztonságosabb alternatívát a napozásnál. A szolárium UV-sugárzása – főként az UVA-sugarak – ugyanúgy károsíthatják a bőrt, gyorsíthatják a bőr öregedését és növelhetik a bőrrák, köztük a melanóma kialakulásának kockázatát. A sok anyajeggyel rendelkezőknél eleve nagyobb a melanóma kockázata, ezért különösen fontos az UV-terhelés csökkentése. A szolárium ráadásul mesterségesen, rövid idő alatt nagy mennyiségű UV-sugárzásnak teszi ki a bőrt, és nem kíméletesebb a természetes napfénynél. A bőrgyógyász javaslata szerint azoknak, akiknek sok, szabálytalan alakú vagy változó anyajegyük van, illetve a családjukban előfordult melanóma, ajánlott kerülniük a mesterséges barnítást is.
Milyen gyakran van szükség anyajegyszűrésre?
„A bőrdaganatok kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Fontos azonban tudni, hogy a betegség bármely életkorban kialakulhat, bár gyermekkorban ritkán fordul elő. A melanóma – a bőrrák egyik legveszélyesebb típusa – ugyanakkor a tinédzserek és fiatal felnőttek körében is kialakulhat. A bazalióma pedig, amely a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, minden harmadik embernél kialakul élete során. Ezért sok szakmai szervezet azt javasolja, hogy átlagos kockázat esetén 18 éves kor körül érdemes elvégeztetni az első anyajegyszűrést, majd a további ellenőrzések gyakoriságát a bőrgyógyász határozza meg. Emellett havonta ajánlott otthon is átvizsgálni az anyajegyeket” – ismerteti dr. Brezán Edina.
Hozzáteszi, ha új, gyanús elváltozás jelenik meg, vagy egy meglévő anyajegy mérete, alakja, színe megváltozik, életkortól függetlenül szükséges bőrgyógyászhoz fordulni. A szűrések időpontját és gyakoriságát ugyanis nagyban befolyásolják az egyéni kockázati tényezők, például a nagyszámú anyajegy, a családban előforduló rosszindulatú bőrdaganat vagy korábbi bőrdaganat az anamnézisben. Magasabb kockázat esetén már fiatalabb korban is indokolt lehet a rendszeres, akár félévenkénti ellenőrzés.